Szarvaskő
Magyarország és a Bükk egyik legszebb fekvésű települése.
„Szarvaskő a Bükk-hegység egyik gyöngyszeme,
Eger városától kb. 10 km-re fekszik az Egri völgyben, az Eger-patak és a Bükk
egyetlen É-D-i vasúti és közúti átjárója mentén ott, ahol kissé enged a
sziklahegyek szorítása. A hegyek által teljes körben átölelve terül el,
csodálatosan szép természeti környezetben, amely hirtelen, átmenet nélkül tárul
az idelátogató elé. A távolabbi kilátást a faluból a hegyek teljes körben
eltakarják, de amit közelről lát az ember, az maga a csoda, mert itt a
természet minden ház küszöbéig ér.” (Tóth István, író)
Eger kereskedelmében évszázadokon át súlyos
problémákat okozott, hogy az észak-déli irányú útjai nehezen járhatóak voltak.
A legrövidebb, legkönnyebben járható összeköttetést az Eger-patak völgye
kínálta, de ez az út a szarvaskői sziklaszurdokban átjárhatatlan volt. Pyrker
János László egri érsek 1839-ben az Eger-patak szűk, félkörívben kanyarodó
völgyében robbantásokkal vájatott szekérutat. A szarvaskői sziklaszurdokban 140
m hosszúságban robbantották le a sziklafalat, jelentősen lerövidítve az utat
észak felé. A nemes kezdeményezés megvalósítójára a mai napig fennmaradt
emléktábla emlékezteti az arra haladókat ott, ahol ma a 25. számú főút vezet
keresztül. A sziklaszurdok azóta a Pyrker-szoros nevet viseli. Amikor Görgey az
1848-1849. évi szabadságharc idején Felvidékről Erdélybe vonult, seregével a Pyrker-szoroson
haladt át, hogy egyesüljön Bem apó hadával.
A szarvaskői hegysort a jura időszak során
(mintegy 165 millió évvel ezelőtt) lezajlott tengeralatti (mélytengeri) vulkáni
kitörésekből az egykor tengerfenékre kiömlött lávából (Szarvaskői bazalt),
valamint az üledékekbe nyomult és nagyobb mélységben megszilárdult magmából
keletkezett kőzetek alkotják. A kiömlési magmás képződmények (párnaláva formációk) legjobban a
Szarvaskő földtani tanösvény mentén tanulmányozhatók. A Vár-hegy sziklatornya is párnalávából épül fel. Ez a jellegzetes elválás a víz alatti bazalt
lávafolyások jellemzője, amely a forró magmának a hideg tengervízzel történő
érintkezése és hirtelen lehűlése során jön létre, amikor a tengerfenék hasadékából feltörve szétömlik. A kiömlési bazaltláva a
tanösvényen kívül az Eger-patak völgyében, a vasúti alagút környékén és a
Pyrker-szoros sziklatornyánál tanulmányozható legjobban. Ez a ritka és igen
látványos vulkanikus képződmény a világon csak az Atlanti óceán mélyén, a két
kontinentális talapzat szétvásásánál, Izlandon, Hawaiin, és Európában is sehol
máshol, csak Magyarországon, azon belül is csak Szarvaskőn látható. Várakozásteli kíváncsisággal mentünk oda, hogy ilyen egyedi és különleges természeti csodát láthassunk, mert emiatt így nem kellett Izlandra, vagy Hawaiira utaznunk...
