Magyarország leghatalmasabb homokkő-orma: a lenyűgöző, tengerszülte Nagy-kő sziklafala, Bükkszenterzsébet mellett

Az Északi-középhegység geológiailag roppant változatos felépítésű: megtalálhatók itt a földtörténeti középidő 200 millió éves mészkövei ugyanúgy, mint a 15 millió évvel ezelőtti intenzív vulkanizmus andezites kőzetei is. Egy terület „kinézetét”, formakincsét döntően meghatározzák az azt felépítő kőzetek tulajdonságai (pl. ásványi összetétel, cementáltság). Így van ez a Bükkaljai-dombság területén is, ahol miocén korú homokkő alkotja a felszínt, több száz méter vastagságban. Kb. 23 millió évvel ezelőtt a dombvidék ősét sekély, jól átvilágított és erősen mozgatott tengervíz borította, amelybe a folyók hatalmas mennyiségű üledéket (pl. kavicsot, homokot) szállítottak. A behordott anyagot a vízfolyások, a part menti áramlások és az intenzív tengerjárás egyengette el és halmozta át, helyenként keresztréteget kölcsönözve az üledékeknek. A keresztrétegződés megléte egyértelműen jelzi, hogy a közeg áramlott, amelyből a képződmények lerakodtak. A sekély tengerpartokon nagyméretű és vastag héjú kagylók éltek, a mélyebb vizeket pedig cápafélék népesítették be. Ez az „idilli” állapot pár millió évig állt fenn, majd a sekély víztömeget az üledék rétegről rétegre rakódva, teljesen feltöltötte. A vastag homokkőösszletet később (főleg az utóbbi pár millió évben) a szerkezeti mozgások sakktáblaszerűen feldarabolták és a magasba emelték. Az egykori sekélytengerben lerakódott és később feldarabolódott homokköveket napjainkban a felszíni erők, a szél, a fagy és a víz pusztítják tovább. 

   A homokkőzet erodáltságának mértéke a homokkő cementáltságában keresendő, ugyanis a homokkőösszlet bizonyos részei jobban, míg más részei kevésbé cementáltak. Ebből következik, hogy a keményebb részek kevésbé pusztulnak, mint a puhábbak. Hosszú idő elteltével a jól cementált egységek - a masszívabb homokkő rétegek - kihangsúlyozódnak a kőzetfalakon, míg a kevésbé cementáltak bemélyedésekként jelentkeznek.

   A Bükkalján, a Bükkszenterzsébet közelében fellelhető Nagy-kő, az Ordas-kő és a Kis-kő, látványos, monumentális falait egyféle üledékes kőzet, a miocén korú homokkő építi fel. A legszebb és a legbámulatosabb a Nagy-kő, a maga 80, helyenként 90-100 méteres, szédítő magasságával. A fal tövében testközelből láthatjuk a rétegződéseket, de érdemes megmászni is, mert felülről észveszejtő a látvány, mind a falra rálátva, mind a panorámát megcsodálva. Mi, mindkét helyet felkerestük.