Rejtett sziklakanyon, letűnt világ: egy kihűlt, ősi vulkán bizarr kőbirodalmában: a Tarjánka-szurdok, a Mátraalján, Domoszló mellett

A Mátra szoknyáján található Tarjánka-szurdok az ország legszebbnek, legvadregényesebbnek tartott kanyonja. Sokan, még a Rám-szakadéknál is mesésebbnek, vadregényesebbnek tartják. Sok „leg”-ek birtokosa: legszűkebb, leglátványosabb, legbizarrabb. A szurdokot a Mátra déli oldalán találjuk, a Berek-patak mentén. Gyöngyöstől nem messze található, Domoszló és Markaz között. Az Északi-középhegység helyén hosszan elnyúló, tűzhányókkal tarkított szigetív a miocén időszak derekán a Föld egyik legaktívabb vulkáni területe volt. Itt minden a vulkánosságról szól: a szurdokvölgy területén - ami lényegében egy magmás, andezitos lávafolyosó -, 13 - 20 millió évvel ezelőtt (miocén időszak) vulkán működött, ami formálta, alakította a Mátrát. Az évmilliók alatt a heves, vad vízáradat tajtékzó folyamként éles szorost vájt magának a hegységbe. A patak ma már csak szerényen csörgedezik. A sziklaszoros helyenként 15-20 m magas, és 3-4 m széles, de szűkebb részei is vannak. A meredek, függőleges sziklafalakat általában salakos, lapillis tufa, ártufa (piroklaszt-ár) és törmelékes összletű, andezitos lávakőzettel vegyes agglomerátum alkotja, de finom vulkáni törmelék és nagy szögletes kőtömbök kaotikus egyvelegéből álló egykori iszapár (lahar) nyomai is felfedezhetők. Ezek kiválóan szemléltetik a hajdani vulkáni folyamatokat. 

   A hasadék és környéke szigorúan, fokozottan védett területnek számít 1985 óta. A vulkáni kőzetbe mélyülő patakvölgyben a geológiai értékek mellett számos védett növény és állatfaj megtalálható. A patak völgye ökológiai folyosóként fontos élőhelyeket köt össze. A szurdokban számos védett növény él: erdei pajzsika páfrány, fodorka páfrány, zöldmoha, májmoha. A védett állatok közül ismert a vöröshasú unka, a kockás sikló, a fali gyík, a zöld gyík, a tüskés pataki bolharák, az álkérész és a foltos szalamandra. A fokozottan védett madárfajok (pl. uhu, fehérhátú fakopáncs) tavaszi fészkelésének feltétele a szurdok és környékének zavartalansága.

   A völgy elején lévő felhagyott kőfejtőben tömör, kemény, kissé hólyagos andezit-lávakőzet és vulkáni (tufás, agglomerátumos) anyaga látható. A bontottabb andezittömbök mállása gömbhéjas frontok mentén haladt a tömbök belseje felé, ezért hagymahéjszerűen válik le külső kérgük. Formájuk miatt a helyiek „szemeskő”-nek nevezik őket.

   A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság a fokozottan védett domoszlói Tarjánka-szurdok természetvédelmi- és vagyonkezelője. A szurdok látogatása a természeti értékek védelme és a balesetveszély matt csak a BNPI által szervezett szakvezetések keretében lehetséges. Fejvédő sisak viselése a szurdok bejárása alatt kötelező és nagyon ajánlatos. Csakúgy, mint a magas szárú, vízhatlan bakancs vagy a csizma, hiszen sokszor magában a patak vízében gázolunk. Búvárszemüveg, vagy úszógumi nem szükséges, elhanyagolható… A lukas bakancs sem javallott…

   A túrán maximum 20 fő vehetett részt. A BNPI két szakavatott profi munkatársa vezetett végig bennünket a fantasztikus sziklakanyonban. Mintha visszaléptünk volna az időben 10 millió évet… Az ősi vulkanikus tevékenység során kialakult geológiai érdekességeket és a fokozottan védett élőhelyet mutatták meg nekünk lépésről lépésre, ahogy végigjártuk a szurdokot. Felejthetetlen élmény volt. Ja, és jelentem, túléltük…