Liliputi palota a Török utcában; a Semmelweis Orvostörténeti Könyvtár

Orfeumi magánénekesnő, minipalota, bombázás, kifeszített vöröskereszt, kötözőhely, Irgalmas Nővérek, gyermekkórház, vastüdő, államosítás, könyvtár, Antall József. Címszavakban így lehetne összefoglalni, illetve röviden elmesélni a Semmelweis Orvostörténeti Könyvtár és Levéltár történetét.

    A Török utca 12. alatt egy ódon, történelmi hangulatú, szürke, neobarokk palotácska bújik meg a mellette álló, hatalmas házóriások között. Ezek a monstrumok úgy magasodnak föléje, mintha el akarnák nyomni, vagy rá akarnának telepedni. De ez az apró, kis palotácska szépségével, barokkos épületdíszeivel, patinás szobraival mégis kitűnik környezetéből, a modern, egysíkú házak közül.

    Robelly Aladár tervei alapján épült, 1927-ben, Kovaltsik Kormos Ilona orfeumi magánénekesnő számára. Ő színésznő volt a Népszínházban (a Nemzeti előde), de sikerei voltak Bécsben is, mint primadonna. 1945-ben, a II. világháború végén hadi kötözőhely volt. Az Irgalmas Kórház Irgalmas Rendjének Irgalmas Nővérei ápolták és kötözték a katonák sebeit, valószínű, hogy a Vöröskereszt égisze alatt. Buda bombázásakor az épület lapos tetejére, fehér alapon hatalmas vöröskeresztet feszítettek ki, hogy a bombázást elkerüljék. Hogy emiatt-e, vagy csak a szerencsén múlott, de az épület egyetlen bombatalálatot sem kapott, míg a környező házakat és épületeket, így a szemben lévő ORFI kórházat is, több súlyos becsapódás érte. A háború után gyermekkórházként működött. Budapesten, az országban, itt alkalmazták először a vastüdőt, a paralízises, gyermekbénulásban szenvedő gyerekek kezelésére és gyógyítására. A házat (kórházat) 1951-ben államosították, az ORFI kezelésébe, ill. tulajdonába került. Aztán 1956-tól az orvostörténeti könyvtár és levéltár otthona lett, végleg 1965-re rendezkedett be. 1974-től 1990-ig Antall József is igazgatója volt az intézménynek.

    Az Orvostörténeti Könyvtárat 1951-ben alapította az Egészségügyi Minisztérium a Budapesti Királyi Orvosegyesület egykori könyvgyűjteményéből. A könyvtárban mintegy 140 ezer kötet található, melyből 75-80 ezer könyv, 30 ezer különlenyomat, a többi pedig folyóiratkötet. Ritkasággyűjteménye kb. 1100 kötetből áll, köztük van például 14. századi irat, 15. századi inkunábulum, azaz 1501 előtt megjelent ősnyomtatvány. A könyvritkaságok közül csak itt látható pl. Dürer: Antropometria (1530-ból), Schadel: Krónika, Melius: Herbarium című, vagy Konrad Gassner állatokról szóló műve. A könyvtárat az öt legnagyobb európai orvostörténeti gyűjtemény között tartják számon. Nem semmi… S mivel páratlan könyvgyűjteménye világhírű, szerte Európából és a világ minden tájáról - többek között még Ausztráliából, Új-Zélandról, Japánból, az USÁ-ból, Kanadából is - jártak itt és rendszeresen jönnek neves orvosprofesszorok kutatni, orvosi szakirodal-mat, ritkaságokat tanulmányozni, vagy csak dokumentumokat, hasznos információkat kikérni.

    Az utóbbi évtizedekben rájárt a rúd a könyvtárra, mostohán alakult a sorsa; pénztelenség, fejlesztések és beszerzések hiánya, számottevő költségvetési deficit. Ráadásul, több évtizedes függetlensége is megszűnt; 2017. februárjától a könyvtár (vele együtt a tabáni Semmelweis Orvostörténeti Múzeum Könyvtár és Levéltár is) és a Magyar Nemzeti Múzeum fuzionált. Azóta, csupán a múzeum egyik irányított, alárendelt részlege lett a sok közül…