"És készítsetek számomra szentélyt...": Európa legnagyobb zsinagógája, a Budapesti, Dohány utcai Nagy Zsinagóga

A Dohány utcai Zsinagóga az ország és Európa legnagyobb, a világ második legnagyobb zsinagógája. 1859-ban épült mór stílusban, 3000 fő befogadására alkalmas. A földszinten 1497 férfi, az emeleti karzatokon pedig 1472 női ülés található. A templom építésze Ludwig Förster német építész volt. Az építésvezető Wechselmann Ignác műépítész, nemeslelkű filantróp, aki később egész vagyonát a Vakok Intézetére hagyta. Förster távozása után Feszl Frigyes, a Vigadó híres építésze tervezte a templom belső szentélyét. A zsinagóga ünnepélyes felavatására 1859-ben került sor. A Zsinagóga a neológ zsidóság temploma (a neológia a zsidó vallás megújult, reformizált formája, modern ortodox vallásgyakorlat). 

A régi zsidónegyedhez, ahol a Zsinagóga is található, erősen kötődik a Holokauszt emléke. Amikor a Zsinagógában kialakították az oszlopcsarnokkal körülvett kertet, a tervezők nem is sejtették, milyen szomorú szerepet fog később betölteni a magyar zsidóság életében. Ekkor ugyanis már – az érlelődő fasizmus jegyében – megpróbáltatások sorozata indult a Zsinagóga történetében. 1944-ben, a II. világháború idején, itt és közvetlen környékén állították fel a zsidóság számára rettenetes emlékű budapesti gettót: egyik kapuja az árkádsor Wesselényi utcai oldalán volt. A mögötte levő háztömbökben és magában a Zsinagógában is közel hetvenezer embert zsúfoltak össze, vagyonuktól és jogaiktól megfosztva, állandó halálfélelemnek kitéve. Nélkülözés, nyomor, erőszak (a nyilasok rendszeresen terrorizálták, gyilkolták a zsidókat ellenőrzés, razzia címén), félelem, fagyhalál és éhhalál volt osztályrészük (1944 tele rendkívül hideg volt, tartósan -20 fok volt a hőmérséklet). Különleges jelentőségű a Zsinagóga udvarán található temető. A zsidó szokás szerint ugyanis a temetőket nem helyezik a zsinagógák mellé. A temető a második világháború körülményei közt, szükségből jött létre. A hideg és a háborús állapot miatt a halottakat nem tudták temetőbe vinni, ezért a zsinagóga falánál több ezer holttest hevert 40 napig. Ezek közül 3500-at a Kozma utcai és a Salgótarjáni utcai Zsidó Temetőkben temettek el (az utóbbit már bemutattam – félelmetesen megrázó -, a Kozma utcait nemsokára fogom megmutatni). A gettó felszabadulásakor, 1945. január 18.-án az utcákon több ezer temetetlen holttest feküdt, csak a Klauzál téren több, mint 3000 halott volt (a Klauzál tér is a gettón belül volt). A halottak közül 1140 név szerint ismert és 1170 ismeretlen mártírt a zsinagóga udvarán, 24 közös sírba temettek el. A Dohány utcai zsinagóga lett az egyetlen a világon, amelynek kertjében temető van. A zsidó vallás nem engedi meg a holttestek kihantolását, és nem engedi meg a zsinagógában vagy annak közvetlen szomszédságába való temetkezést, a budapesti gettó áldozatainak többsége a vallás kihantolást és a testek vagy csontok áthelyezését tiltó, erősebb törvénye miatt maradhatott a templom kertjében. Ma – a Kertnek tervezett – területen közel 2600, a Holokausztban elpusztult zsidó temetkezési helye. Itt hantolták el – sokukat tömegsírban – a betegségben, éhezéstől elhunyt, halálra fagyott vagy meggyilkolt áldozatokat. Többségüket később a hozzátartozók kérésére exhumálták és a budapesti zsidó temetőkben helyezték végső nyugalomra. Jó részüket azonban (mintegy hétezer holttestet) nem tudták azonosítani, vagy hozzátartozójuk sem maradt életben: így maradványaik ma is itt nyugszanak. 

A zsinagóga lényeges eszköze a közösség szerveződésének és megtartásának: imádkozni is csak akkor lehet benne, ha legalább tíz felnőtt férfi van jelen. Ennek bibliai magyarázatát a Szentírásban találjuk meg: Mózes a népének 40 éves pusztai vándorlása végén Izrael fiainak 12 törzséből egy-egy embert küldött Kánaánba, hogy az országról híreket hozzanak. A visszatérők vállukra vetett rúdon hozták az óriási szőlőfürtöket, ami az ország gazdagságáról, a „tejjel-mézzel folyó Kánaánról" vallott. Ám két ember kivételével (Jósua és Káleb) valamennyien azt állították: a pusztai nép képtelen lesz elfoglalni a számára odaígért földet. Mózes ekkor elmarasztalja a hírhozó „gyülekezetet" kishitűségéért. Tehát 10 felnőtt férfi – Mózes szemében is – már közösségnek, gyülekezetnek számított. A zsinagóga hagyományosan hármas feladata a közös imádkozás, a Tóra (Mózes öt könyvének) olvasása és a tanulás. 

A kert mellett van a Holokauszt-emlékpark. Itt található az Emanuel-emlékfa, a Holokauszt áldozatainak emlékműve. A vörösgránit talapzaton álló, fűzfát formázó, krómacél plasztika levelein sok ezer áldozat neve olvasható. Az Emmanuel emlékfa megálmodója Tony Curtis, magyar származású hollywoodi filmsztár volt és az általa életre hívott Emanuel-alapítvány támogatta. Az emlékmű elkészítője Vargha Imre szobrászművész. A kapu felett bibliai idézet : "Vöászu li mikdás, vösáchánti bötochám." "És készítsenek számomra szentélyt, hogy közöttük lakozzam." A Szentély Frigyszekrénye kétszárnyú ajtajának különlegessége, hogy olajfából készült, Izraelből származik az alapanyaga. Az Ószövetségben a bárkán Noénak egy galamb olajfaágat hozott, ezzel jelezve, hogy vége a vízözönnek, vége a hányattatásnak…