Akik már látták a Hegyestű vagy Somoskő fantasztikus bazaltorgonáit, azokat
(mint ahogy bennünket is) elbűvölhették a függőleges vagy íves, oszlopos
lávakőzetek lebilincselő látványa. A Természet egyik legnagyszerűbb jelensége a
vulkáni kőzetek szabályos oszlopos elválása. Valóban, megdöbbentő az a
szabályosság, ami e természeti képződményekben tükröződik.
A vulkáni kőzetek
oszlopossága a magma vagy láva, esetenként forró vulkáni törmelékes üledék
hűlése során alakul ki. A hideg környezettel (levegő vagy talaj, esetleg sekély
felszín alatti kőzettest) érintkező forró kőzetolvadék megszilárdulása kívülről
befelé halad fokozatosan. A hűlés zsugorodással jár, azaz a kőzet térfogata
kisebb lesz, mint az olvadéké volt, ezért a hűlési felszínre merőlegesen repedések
jönnek létre. A repedéshálózat végül szabályos
ötszög vagy hatszög, ritkábban négy vagy nyolcszög keresztmetszetű oszlopokat hoz létre. Az
oszlopok tehát mindig a hűlési felületre merőlegesek.
Amennyiben az alsó és a felső hűlési felület közel párhuzamos (például széles lávafolyások vagy egy széles krátert kitöltő lávató esetében, úgy egymással párhuzamos, függőleges oszlopok alakulnak ki.
Amennyiben az alsó és a felső hűlési felület közel párhuzamos (például széles lávafolyások vagy egy széles krátert kitöltő lávató esetében, úgy egymással párhuzamos, függőleges oszlopok alakulnak ki.
Ha viszont a hűlési felületek hajlottak, például egy völgyben lefolyó láva, vagy
egy nem túl széles kürtőcsatorna esetében, akkor az oszlopok ívesek lesznek. (A Haláp a hűlési folyamat utóbbi esetének szép példája).
A Tapolcai-medencét északkelet felől záró Haláp-hegy a tanúhegyek családjában a mostohagyerekek közé tartozik. Kevésbé ismert, sőt, meg merem kockáztatni, hogy szinte egyáltalán nem ismert tanúhegyünk. Pedig a balatoni régió legnagyobb csodája lehetne. Jelzett út nem vezet ide, turisták nem látogatják.
Zalahaláp. Egy falu, amelyik elvesztette a hegyét. A két világháború között és a szocialista érában itt termelték Közép-Európa legkeményebb bazaltját. A bányászat 1986-ig
tartott. Addigra a hegy fenséges bazaltsapkáját teljesen lebányászták,
megcsonkították. A hét évtizeden át nagy erőkkel zajló bazaltbányászat
borzalmas károkat okozott a korábban Badacsonyhoz, Somlóhoz hasonló
tanúhegyben. De a Haláp ”maradéka” szakértők szerint geológiai
szempontból még így is nem csak nagyobb, de formailag
sokkal változatosabb, szebb, gazdagabb, mint más hasonló helyek.
A Halápon számtalan változatban, vízszintesen kibúvó, ferdén lefelé tartó
és függőleges lávakifolyások, lávaszálak egyaránt vannak attól
függően, hogy a kürtőtől milyen távolságban szilárdultak meg. A lávaoszlopok szálkás
sűrűsége, változatossága, formagazdagsága, látványa lenyűgöző. Mintha óriások
sok ezer maroknyi, milliónyi bazaltceruzát hagytak volna ott a kráter peremén,
a kürtő falában.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése