A rómaiak kőbányájában: az ókori kőfejtő, ahol a "piszkei vörösmárványt" bányászták: a Pisznice kőbánya a Gerecsében

A Pisznice-hegy kőfejtőjének tömött mészkövei - a „gerecsei vörös márvány”, vagy más néven „piszkei márvány” -, már évszázadok óta igen kedvelt építőkő, már több mint kétezer éve ismerik és bányásszák, hasznosítják építő- és díszítőkőként.. A Pannónia provincia virágzása idején a rómaiak is nagy volumenű kőbányászatot és kőfaragást folytattak a vidéken. Több ezer germán, gall és kelta rabszolga fejtette a vörös követ ebben a bányában, igen nehéz körülmények között. A hegység területén több jelentős római katonai erőd és őrtorony, a tardosi Malom-völgyben virágzó római telep állt. Ilyen erőd volt Aquincum is, az itt állomásozó római légiók szálláshelye. Az ezeken a helyeken előkerült régészeti leletek (sírkövek, emléktáblák, épületmaradványok, mérföldkövek stb.) bizonyítják a gerecsei „márvány” felhasználását. A vörös kőzet a méltóságot jelképezte, ezért értékes nyersanyagnak számított. A középkorban kőfaragók sora készített belőle művészi alkotásokat királyi megrendelésre. A kiegyezés után Budapest monumentális középületeinek építésénél használták.

   A Gerecse mészkőhegység bányái közül a nagy-pisznicei a legnevezetesebb, ahonnan a rómaiak után, Luxemburgi Zsigmond és Hunyadi Mátyás idején is minden bizonnyal fejtették a vörös mészkövet (különösen népszerű díszítőkő volt), amely – piszkei és tardosi "vörös márványként" – évszázadok óta több nevezetes épület építésénél is felhasználtak (talán a leghíresebb a Visegrádi Palota, Mátyás király nyári rezidenciája). A "piszkei vörösmárvány" mindenfelé láthatók az országban, ebből faragták az egyik legszebb hazai reneszánsz épületünk, az Esztergomi Bazilika Bakócz-kápolnájának falait és padlózatát is. De elkerült a márvány külföldre is, a krakkói Wawel vár székesegyházában a lengyel királysírok is piszkei márványból készültek.

   Tulajdonképpen a kő nem igazi márvány, hanem jurakori roppant kemény mészkő. Rózsaszín-vöröses színét a vas- és a mangán-oxidtól kapta, amelyek a tengeri üledékképződés során kerültek a mészkőbe. A jura kezdeti szakaszán zajlott a sekélytengeri karbonátok képződése és a fokozatosan mélyülő tengerben vöröses színű mésziszap rakódott le. Ebből keletkezett a testszínű, halványvörös pisznicei mészkő, amelynek vörös színét a hematit nevű vas-oxid rendkívül apró méretű ásványszemcséi adják.
   A rómaiak kőfejtője történelmi, természeti (itt fészkel a magyar kerecsensólyom, a magyar eredetmondák legendás madara, a turullal azonosítják), és földtani értéke miatt szigorúan, fokozottan védett a Gerecsében.

   Döbbenetes és megrendítő érzés az ókori kőbánya gigantikus magasságú, függőleges, karmazsinvörös falai alatt állni. Tudva tudni, hogy kétezer évvel ezelőtt ezrek és ezrek verejtéke és vére is áztatta ezeket a köveket, amikor a római katonák korbácsaikkal serkentették gyorsabb munkára a rabszolgákat. Az 1960-as klasszikus film, a Spartacus kezdő képsorai jutnak eszembe…