"A bolondok rendszerint a mezei virágokért rajongnak. A mezei virágok a föld vad gondolatai, nyílnak magoktól szeszélyesen összevissza." (Mikszáth Kálmán: Beszterce ostroma)

2021. május 24., hétfő

A magyaros Art Nouveau diadala, a szecesszió tobzódása: a Szenes-ház, Budapest egyik legszebb bérháza a Thököly út 46. szám alatt

Nem azért Szenes-ház a neve, mert innen látták el telente a környékbeli házak kályháit tüzelővel, szénnel, hanem mert Szenes Mór biztosítóintézeti főfelügyelő és felesége, Stern Regina számára épült 1906-ban. Ifj. Nagy István építészmester csodálatos mesterműve. Épületén érezhető egy igazi építészzseni, Lechner Ödön hatása, a Mester Hold utca Királyi Postatakarékpénztár épületének homlokzatán fedezhetőek fel hasonló építészeti megoldások, a rá oly nagyon jellemző szecessziós díszítővonások.

   Az attikafal egybeolvad a pártázattal, és összekötő elemként kőrácsok jelennek meg azokon a részeken, ahol Lechner épületénél kerámia rácsok. Az oromzatok középen itt is nyílással áttörtek, azonban mögöttük zárt tér nyílik. Az igazi meglepetések orgiája azonban belül fogad bennünket: a kapubejáró, a lépcsőház és a belső udvar varázsa: ennek az építészeti stílus ornamentikájának tárháza: egy virágoskert fából, fémből, kőből: kovácsoltvas pillangók, pávák, pávatollak és virágok, faragott tulipán, a falon fűzfák lefolyó ág- és levélzuhataga, az oszlopokon, falakon végigfutó girlandok, virágdíszek. S mindezt a magyaros népművészet motívumvilága jeleníti meg. Az életre kelt természet köszönt bennünket ebbe a kőházba belépve. (Attika = a homlokzat tetején lévő, a tetőzetet lezáró, díszítőelemekkel tarkított mellvédszerű fal).

   Tervezőjéről nem sok információ van. De hogy egy nagyszerű építőmesterről van szó, az kétségtelen. Mint épületei bizonyítják, Lechner Ödön követőjének tartják. Több épületet, bérházat tervezett és épített fel. Az I. világháborúban hadba vonult. „Feltehetően az 1870-es évek elején született (1875), 1950-ben hunyt el, az első világháború előttről ismertek épületei, azután pedig a fővárosi közgyűlésben dolgozott, városatyaként tevékenykedett, részt vett a húszas évekbeli bérház- és iskolaépítési program bizottságának munkájában" – legalábbis ez derül ki a Magyar Építőművészet egyik korabeli számából.

   Tavaly, 2020-ban a ház belső udvarát felújították. A falak meghatározó színeiből csak a sárga színt tartották meg, a pinket fehérre és az oszlopokon felfutó virágdíszes girlandjainak kék színét pirosra cserélték. Szerintem az eredeti kék szín szebb volt… És az eredeti színkombináció is... A mostani színvilág rideg, túl harsány, rikító, majdhogynem csicsás, míg összhatásában a régi nyugodtabb volt, harmonikus és meleg tónusú. A beltér sötétkék színmotívuma utalt rá és kapcsolatot teremtett az utcafronti homlokzatfal díszítőelemeinek halvány búzakék színével… A belső és a külső színvilág így harmonizált egymással. Igazából, nem értem, hogy az eredeti színeket miért nem lehetett meghagyni, úgy és olyannak, ahogy akkor azt az építőmester megálmodta és felépítette. Szerintem, mivel ezek az épületek már műemlék jellegűek, a felújító cégnek kötelező lett volna az eredeti állapotokat, így a színvilágot is megtartania. (A végén mutatok egy képet a piros girlandos belső udvarról).   



















































































































































































































































































































 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése