Denevérlesen egy különleges barlangban a Gerecsében: a Bajnai Öreg-lyuk barlang Bajna és Epöl között. Izsó Katalin vívó világbajnokunk pihenője az epöli Őr-hegy sasbércén.

A Bajnai Öreg-lyuk barlang egy érdekes, lélegzetelállítóan izgalmas, figyelemre méltó barlang. A Gerecse két nagy, impozáns barlangja, a Szelim-barlang és a Jankovits-barlang (mindkettőt már bemutattam) mellett méltatlanul elfeledett barlang. (Azért a Pisznice-barlangot se felejtsük el (azt is bemutattam). Már csak a hossza és a benne uralkodó éjszakai sötétség miatt is érdemes lámpával indulni a bejárására. Formakincse és járatszerkezete alapján egy termálkarsztos keletkezésű forrásbarlang maradványa. A különleges barlang példája jól mutatja, hogy mennyire meghatározó az alapkőzet egy-egy nagyobb üreg vagy barlang kialakulásában és formakincsében. Ha közelről is megfigyeljük az enyhén befelé lejtő plafont, jól látszik rajta, hogy szinte teljesen egy síkban van, csak a felfelé törő kürtők, és gömbfülkék, gömbüstök magasodnak ki belőle. A sík kőzetlapon apró oldásos formákat, lyukacsokat, és keskeny, oldással tágított repedéseket is találunk. A barlang mennyezete ugyanis nem más, mint a felső triász kori (230 millió év) vastagpados dachsteini mészkő egy réteglapjának az alja. A mélyből felfelé törekvő savas, forró termálvizek a mészkő réteglapjai között kioldottak egy, a környezeténél könnyebben oldódó réteget, míg a fölötte lévő, keményebb réteg ellenállt az oldásnak. A kioldott réteg helyén találjuk ma magát a barlangot, mely egykor valószínűleg bővizű forrásként is működött.

   70 méteres járatával az ország egyik leghosszabb barlangja a hétköznapi, halandó turisták által, fejvédő sisak nélkül látogatható barlangok közül. A tekintélyes méretű barlangnyílás mögött egyenletes lejtéssel vezet a mélybe a tágas folyosó. Ahogy haladunk befelé, először kicsit, majd egyre jobban le kell hajolnunk, de a járat mintegy háromnegyedénél egy hatalmas gömbfülkét találunk a fejünk felett, ahol újra kényelmesen felegyenesedhetünk. A barlang másik oldalán egy szűk járaton kúszva-mászva átjutva, egy másik oldalsó terembe jutunk, amely egy szintén hatalmas gömbüst, ahol már szintén felállhatunk.  Egyik gömbfülkéből a másik gömbüstbe esünk…

   A régészek ebben a barlangban is keresték elődeink nyomát. A 20. század elején Hillebrandt Jenő, és Kadic Ottokár is végzett itt ásatásokat, majd később a Magyar Nemzeti Múzeum régészei is dolgoztak benne. Kitöltéséből elsősorban őskori és római kori cserépmaradványok kerültek elő, valamint nagy mennyiségű csontlelet, melyek különböző denevérfajoktól származtak. A denevérek nem csak régen, de ma is kedvelik a barlangot: téli szállásként, és nyári tanyahelyként egyaránt használják. Tágas bejárata és lejtős folyosója miatt azonban könnyen beáramlik a téli hideg levegő, ezért elsősorban hidegtűrő denevérfajok telelését figyelték itt meg, mint például a kései- vagy a piszedenevérét. Őmiattuk és jelentős geológiai értéke miatt a barlang megkülönböztetett védettséget élvez.