Beköltözött a Louvre a Komáromi Csillagerődbe: a Budapesti Szépművészeti Múzeum ókori antik és reneszánsz-kori gipszöntvény szobormásolatainak gyűjteménye

Most egy látványos, szemet gyönyörködtető művészeti kalandra hívok mindenkit. Barangolásunk egyben időutazás is, hiszen visszarepülünk a Krisztus előtti antik görög és római korok idejébe, az olümposzi istenek, félistenek, hősök, az amazonok, kentaurok, a görög és római mitikus mondák- és legendák szereplőinek világába. A néhány éve felújított komáromi Csillagerődben kiállított, a Budapesti Szépművészeti Múzeum tulajdonát képező, több mint száz éve készült antik és reneszánsz műtárgymásolatait mutatom be: a kiállítás teljes anyagát, több mint 300 műalkotást. A gyűjtemény Európa legnagyobb, legjelentősebb szobormásolat-gyűjteménye. 

   Ezek az archaikus művészi alkotások gipszmásolatok, replikák. Vagyis az eredeti művek első, hiteles, azonos, méretben is pontos (1:1) művészi másolatai. De emiatt ne biggyedjen le az ajkunk, mert az élmény, a művészi hatás garantált: mintha az eredetieket látnánk, nem is gondolunk bele, hogy „csak” másolatokat látunk, a művészi értékükből semmit nem von le. Sőt, örülnünk kell, hogy olyan műveket, művészi alkotásokat láthatunk – még ha „csak” másolatok is, amelyek eredetijei a világ olyan múzeumaiban láthatók „csak”, mint az athéni Akropolisz Múzeum és az athéni Nemzeti Régészeti Múzeum, Olümpia Régészeti Múzeum, a londoni British Múzeum, a párizsi Louvre, a Vatikáni Múzeum, a Drezda és Berlin Nemzeti Múzeumai, a firenzei Uffizi Galéria és a római Nemzeti Múzeum. Olyan művészek csodálatos alkotásait láthatjuk, mint Donatello, Verrocchio, Michelangelo, és  olyan művek láthatók itt, mint az athéni  Apollón-templom frízei, a Parthenon jelenetei,  a halikarnasszoszi mauzóleum (az ókori világ hét csodájának egyike) szobrai, Aphrodité vagyis a milói Vénusz, Apollón szobra, a trójai Laokoón-csoport, Periklész mellszobra vagy Tiberius császár egész alakos szobra. "Másolatban tanulmányozni az eredetiséget, sokszorosítva az egyediséget, mulandó anyagban az örökérvényű maradandóságot, kézjegy nélkül a kézjegyet." 

   A többségükben száz évnél is idősebb műtárgyak a Szépművészeti Múzeum Román Csarnokában, illetve a múzeum raktáraiban porosodott, s csak a szerencsén múlt, hogy nem lett az enyészeté és nem semmisült meg. Például 1944-45-ben, Budapest téli ostromakor a múzeum több bombatalálatot kapott, a mennyezet, a födém több helyen beomlott (a Román Csarnok kupolamennyezete is), úgyhogy beesett a hó és a szobrokat hosszú heteken keresztül vastag hó borította. A gipszmásolatok jelentőségéről, értékéről egy példát mesélek el: a Román Csarnok legjelentősebb értékei között van a németországi freibergi székesegyház Aranykapujának gipszből készített másolata. Ennek a „másolatnak” akkor nőtt meg a jelentősége, amikor a második világháborúban találatot kapott a freibergi Szűz Mária dóm és a főbejárati kapu, a díszes, kora-középkori bélletes kapuja teljesen elpusztult. (A bélletes kapu a román-kori templomépítészet egyik jellemző építészeti és épületszobrászati alkotása). A budapesti „Aranykapu” több mint száz évvel ezelőtt készült az eredeti templomkapuról, tehát még jóval a II. világháború előtt. Tehát ez volt az egyetlen fennmaradt, hiteles másolat a freibergi templomkapuról. Innen a történet már szinte mesébe illő. Német szakemberek (építészek, restaurátorok, művészet-történészek) megtudták, hogy Budapesten, a Szépművészeti Múzeumban megtalálható az Aranykapu pontos másolata. Ugyanis szerették volna a templomot és az Aranykaput újraépíteni, rekonstruálni. Csakhogy az Aranykapu tervei is megsemmisültek a bombázáskor. Így hát a német szakemberek a Szépművészeti Múzeumba jöttek, hogy az eredeti másolatról másolatot vegyenek (nem győztek hálálkodni…) és ennek a segítségével állították helyre, pontosabban alkották újra az eredeti freibergi Aranykaput, amely ma, mint a dóm egyik éke, a főbejáratát díszíti… A gipsz szobormásolat gyűjtemény létrejöttét, kalandos történetét a Csillagerőd kiállítási anyagában lehet elolvasni.