Ahonnan az ország az áramot kapja: látogatás a Mátra Erőműben és a külszíni fejtésű Visontai lignitbányában

A Mátrai Erőmű fosszilis lignit széntüzelésű erőmű Heves vármegyében; a legnagyobb magyarországi széntüzelésű erőmű. Maga az erőmű Visontán helyezkedik el. Az erőművet kiszolgáló bányák területe érinti Karácsond és Ludas, illetve Aldebrő határát. A létesítmény dolgozóinak létszáma több mint 2000 fő, és ezen kívül még a vállalat beszállítóin keresztül további 10 000 főnek biztosít munkát.  

   Az erőmű beépített teljesítménye 950 MW. Összesen öt blokk épült meg az erőműben 1969 és 1972 között. 2 db 100 MW teljesítményű, illetve 3 db 215 MW teljesítményű blokk. 1969. június 19-én 18 óra 15 perckor kapcsolták rá az országos villamosenergia-hálózatra az erőmű I-es blokkját. A blokkok kazánokból, turbógenerátor gépcsoportokból, hűtőrendszerekből és füstgáztisztító berendezésekből állnak.

   1967. október elsején megalakult a Gyöngyösi Hőerőmű Vállalat, amely 1968. május 29-én felvette Jurij Gagarin orosz (szovjet) űrhajós nevét és innentől kezdve Gagarin Hőerőmű Vállalat néven működött tovább.

    A Mátra- és Bükkaljai lignitek a földtörténeti újidő harmadidőszakának végén, az ún. pliocén korban képződtek, kb. 5–8 millió évvel ezelőtt. A Mátra-Bükkaljai előfordulás a Pannon-beltenger kiédesedő, lefűződő öbleit kísérő szubtrópusi, mocsári növényzet elpusztulásából keletkezett, mocsári ciprus, lombos fák (pl. éger, fűz), illetve nagy tömegű sás, nád felhalmozódásából. A lignit a szénülés kezdeti fázisát képviseli, bennük a növényi alkotórészek (fatörzs, fakéreg, biomassza) jól felismerhetők. A telepképződés adottságai miatt a lignit minőségét viszonylag alacsony fűtőérték, magas hamu- és nedvességtartalom jellemzi. A lignittelepek között és fölött homokos, iszapos, agyagos üledékek települtek.

   1968-tól külszíni fejtéses technológiával termelik ki a lignitet a Mátraaljai Szénbányák területén. A Visontai lignitbánya mellett az erőmű másik beszállítója, a Bükkábrányi lignitbánya, 1985 óta működik. A külfejtéses bányászat technológiája szerint először el kell távolítani a lignittelepek felett elhelyezkedő meddőrétegeket (agyag, iszap, homok stb.), majd a szén kitermelése után a meddőanyagokat vissza kell tölteni a nyitott bányatérségbe. Ahogy az egyik külfejtés kimerült, továbbhalad a bánya és a kitermelt meddőanyagot az előző terület gödrébe töltik (rekultiváció).

   A bányászandó területen a meddőkőzetek jövesztése elsősorban marótárcsás kotrógépekkel történik. A szén jövesztése merítéklétrás és egykanalas kotrógépekkel megy végbe. A merítéklétrás és marótárcsás kotrógépek a jövesztett anyagot szállítószalagra adják fel. A visontai bányákból szállítószalagon érkezik a lignit az erőműbe. A szakemberek elmondása szerint még 90 évre való, hatalmas lignitmennyiség (az ország stratégiai vagyona) van a föld alatt, tehát a kitermelés még egy ideig biztosított.

   Az erőmű napi lignitfelhasználása 20-25 ezer tonna. A visontai bányákból kitermelt és a törőműbe 0-60 mm-re aprított szén, illetve a Bükkábrányból vasúton érkező tört szén az erőmű szénterére kerül, amely 200 ezer tonna tüzelőanyag tárolására alkalmas. A tüzelőanyagot a belső szénszállítási rendszer juttatja a kazánokhoz. A szénpor elégetésekor felszabaduló hőmennyiség a kazánok elgőzölögtető rendszereiben gőzt fejleszt. A kazánok által szolgáltatott nagynyomású, magas hőmérsékletű gőz energiáját a turbógenerátor-gépcsoportok alakítják át villamos energiává. A kazánból érkező gőz először a gőzturbinák nagynyomású fokozatára kerül. A turbinák végfokozatáról lejövő gőzt kondenzátorokba vezetik. A kondenzátorok hűtővizét Heller–Forgó-féle zárt, léghűtéses tornyokban hűtik vissza, illetve a mesterséges huzatú, nyitott, vízfilmhűtéses hűtőtornyokban hűtik. A villamos energiát a turbinával közös tengelyen levő generátor állítja elő. A generátor tekercsébe vezetett egyenáram mágneses erőteret hoz létre, amely háromfázisú váltakozó áramot fejleszt. A villamos energia nagyfeszültségű távvezetékeken, az erőműtől 4 km-re elhelyezkedő Detki transzformátorállomáson keresztül csatlakozik az országos hálózatra.

   Az erőmű mellett elhaladva gyakran láthatjuk a két hűtőtoronyból folyamatosan kiáramló fehér füstöt. Mindig azt hittem, hogy az valamennyire szűrt, tisztított füst. Nos, az erőmű szakemberei elmondták, hogy az nem füst, hanem víz- gőzpára, így az erőmű CO_2, azaz széndioxid kibocsátása 0, azaz nulla.