Mi is az a
konglomerátum? (Gondolom sokan
tudják, de aki meg nem, és netán kíváncsi és érdekli a téma, az most ész
nélkül kapja le otthoni könyvespolcáról az értelmező szakszótárt, vagy lázasan kapcsolja be számítógépét és üti be a
Google keresőjébe. Mindkettő dicséretes dolog.) Ez egy szakszó, szakkifejezés,
a különböző eredetű elemek, részek egyesített halmazát jelenti. (Természetesen
először én sem tudtam, úgy hogy kénytelen voltam utánajárni). Ezzel a meghatározással
a geomorfológia (felszínalaktan) és a geológia, ezen belül a kőzettan általam
nagyra becsült és irigyelt szakemberei egyetértenének, de gyorsan hozzátennék,
hogy az ő szakterületüknek megfelelően ezt úgy értelmezik, hogy ez egy olyan földtani
kőzetréteg, olyan egykori folyami hordalékkavics-réteg, amely a sekélytengeri,
leülepedett üledékes homokággyal – mint kötőanyaggal – összekeveredve
cementálódott, s amelynek összetétele imigyen törmelékes kőzet illetve
cementált kavics. S ez a földtani réteg a Föld kérgén előbukkanva (akár
homokkő-pad vagy kibúvás formájában is) csodálatos és bizarr formájú
kőhegyeket, sziklamonstrumokat is alkothat.
Nos, aki ilyen látványos és lenyűgöző
földtani képződményt szeretne látni, nincs más dolga, mint hogy megfogadja a
tanácsomat és elmegy Badacsonyörsre, ahol a település feletti hegyoldalban (Örsi-hegy)
megláthatja ezeket fantasztikus kavics- és kőhegyeket, melyeket hol homogén,
hol vegyes állagú szürke- és vörös homokkő alkot, illetve a mindkét fajta durva
szemcsés konglomerátum kőzet. Úgy vélem, hogy az ősidőkben egy folyómeder lehetett,
vagy tenger alatti hordalékkúp. A rengeteg 4-6 centis kavics és az akár 10-15
cm-es görgeteg utal erre. Izgalmas és különleges hely. Bár az oda való feljutás nem éppen egyszerű, mert a
sziklákhoz semmiféle út, ösvény, csapás nem vezet. Valahogy át kell verekednie
magát az ember fiának azon a sűrű, tüskés, bokros, csalános erdősávon, ami
elválaszt bennünket ettől a csodától. De megéri. A látvány impozáns és
lenyűgöző. De érdemes felkapaszkodni a felső szintekre is, mert a vad és csupasz sziklapárkányokról festői kilátás nyílik a Balatonra és a Tapolcai-medence felé. De aki mégsem kockáztatja meg az oda való
feljutást, vagy esetleg nincs módja, lehetősége rá hogy oda elmenjen, azoknak mesélem
el kalandomat, hogy mit láttam ott, és néhány fotó bemutatásával megpróbálom
láttatni, érzékeltetni ezt a gyönyörű és különleges helyet számukra. (Aki más,
ehhez hasonló gigantikus kavicshegyeket, bizarr formájú sziklamonstrumokat
szeretne látni, azoknak ajánlom szíves figyelmébe Dobogókő mellett a
Thirring-sziklákat a Thirring körút mentén és a Szer-köveket, valamint Dömöstől
délre fekvő Vadálló-köveket. Ezeken a helyeken is aztán nézhet nagyot az ember…)
De vissza a badacsonyörsi kavicsokhoz!
Gyorsan hozzáteszem, hogy ezek a sziklák és hegyek akkor lettek ilyenek, amilyenek,
amikor a 9-10 millió évvel ezelőtti Pannon őstenger több száz méter magasságig
kezdett feltöltődni, és visszahúzódni. A különböző rétegek alkotórészei a
nedves, finom homokkő, iszaphomok, hordalékkavics és más kőtörmelékek
voltak. A badacsonyörsi konglomerátum
szikla-együttes is a régmúlt idők felszínalakító tevékenységének tanúja; a kőzetsziklák
feldarabolódása után és a folyami szállítódás (sodródás) során a hordalékkőzet
lekerekített, kisebb nagyobb szemcsékké vált és a sekélytengeri, finom szemcséjű
üledékes homokkal keveredve (nedvességtartalmát teljesen elveszítve) cementálódott
és szilárd kőzetté vált. Ezeket a kősziklákat láthatjuk most... Az elnevezés, mármint hogy konglomerátum, fontos és
meghatározó kitétele még, hogy a szemcseméretnek a 2 milliméter és 20 cm közé
kell esnie. Továbbá a szemcsék (kavicsok) alakjának lekerekítettnek kell
lennie (nyilván a sodró víz és a tenger hullámainak, hullámveréseinek folytonos,
időtlen munkája, valamint az állandó súrlódás következményeként).
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése