"A bolondok rendszerint a mezei virágokért rajongnak. A mezei virágok a föld vad gondolatai, nyílnak magoktól szeszélyesen összevissza." (Mikszáth Kálmán: Beszterce ostroma)

2019. október 28., hétfő

Fót monumentális katedrálisa és aki építtette: egy, a XIX. században élt reformer, egy modern gondolkodású főúr: gróf Károlyi István


   Fót és környéke 1808-ban került a mélyen vallásos Károlyi család tulajdonába. 1840 körül gróf Károlyi István elhatározta, hogy a környékbeli hívek számára plébániát építtet. Az eseményeket felgyorsította felesége, Esterházy Franciska halála, aminek következtében a díszes plébániatemplomot az ő emlékére is építi, mely később egyben a család temetkezési helyéül is szolgál. A gróf a király, V. Ferdinánd elé járul kérésével, aki az engedélyt megadja. A tervezéssel az ekkor még igen fiatal, kevésbé ismert Ybl Miklóst bízza meg, aki későbbi jó hírét többek közt fóti remekművének köszönheti. Az alapokat 1845-ben kezdték ásni. A szabadságharc miatt 1848 és 51 között szünetelt az építkezés. Végül a templom 1854-ben, a belső tér 1855-ben készült el, amely a Szeplőtelen Fogantatás tiszteletére lett felszentelve. 1870-ben Erzsébet királynénk, Ferenc József és Rudolf trónörökös is ellátogatott Fótra és megtekintették a templomot és a kriptát. A császár a csodálkozástól elámulva és az irigységtől elsárgulva csak ennyit mondott: "még a Habsburgoknak sincsen ilyen temetkezési helyük!".
   S valóban, a fóti templom Magyarország egyik legszebb temploma, Ybl Miklós egyik főműve. A templom romantikus stílusban épült, de kivitelezésében több meglepő, szokatlannak számító építészeti stílusjegyet ötvöz (keleti, bizánci és arab, mór). A mester az épület négy sarkára sisak nélküli, bástyaszerűen kiképzett, galériás tornyokat épített. A főhomlokzati tornyok 45 méter magasak, a szentély mellettiek 30 méteresek, sarkaikon 4-4 fiatoronnyal. A templom főhomlokzata lenyűgöző hatású. A bélletíves kapuzat mellett, kétoldalt egy-egy oszlopon áll Szt. István és Szt. László szobra, Hans Gasser alkotásai. Felettük impozáns, mérműves rózsaablak gyönyörködteti a szemet s mind ezek felett és a két homlokzati torony között látható a Szeplőtelen Szűz 3 méter magas, 18 mázsa súlyú szobra, amely Fernkorn Antal műhelyében készült. A templom bélletíves bejárati ajtaja igen szép faragású, fölötte Hans Gasser domborműve, a három Napkeleti Király betlehemi hódolatának jelenete látható. A belső templomtér ornamentális motívumokkal, gazdag harmonikus díszítésével kápráztatja el a belépőt. A bazilikás elrendezés lenyűgöző hatást kelt; fő- és két mellékhajóból áll. A főhajó gazdagon aranyozott gerendázattal ellátott, kazettás mennyezetű. Gibler bécsi mester műve, ő készítette a dekorációs festést is. Az oldalhajók boltozatos mennyezete égszínkékre van festve, sárga csillagokkal, mely a csillagos ég hatását kelti. A templom egyik legszebb festészeti alkotása a Szent Franciskát ábrázoló oltárkép, mely a templomépítő felesége, gróf Esterházy Franciska emlékére készült. Ő a szegényeknek ajándékot osztó Szent Franciska képében jelenik meg a festményen. Öreg koldus képében maga a templomépítő, gróf Károlyi István is jelen van néhány egyéb családtaggal együtt. Ezt a képet és a másik mellékhajó oltárképét - amely a sárkánnyal viaskodó Szent Györgyöt ábrázolja - Karl Blaas festette. A szentély a belső félkupolával záruló félkörös apszisának teljes falfelületét beborító freskók Karl Blaas és Karl Müller munkái. A kupolafreskón középen látjuk Krisztust, tőle balra Máté és Márk, jobbra Lukács és János evangélista alakja látható. Az oldalfal freskói sorrendben: balra Szent Péter felhatalmazása, az Angyali Üdvözlet jelenete, középen Szűz Mária mennybéli megkoronázása, jobb oldalt Jézus születése és Pál apostol megtérése látható. A főoltárkép a templom védőszentjét, a Szeplőtelenül Fogantatott Szűz Máriát, a Napbaöltözött Asszonyt ábrázolja, amely szintén Karl Blaas alkotása.
   A Főbejárati kaputól jobbra kicsiny kápolnában van elhelyezve a templom egyik jelentős nevezetessége, Szent Lucentius ereklyéje. Lucentius római katona volt, Kr. u. 304-ben vértanúságot szenvedett. IX. Pius pápa elismerése jeléül Károlyi Istvánnak adományozta 1855-ben. A csontvázat viaszba ágyazták, hogy a szemlélőre ne legyen kellemetlen hatással. A II. világháborúban a bevonuló szovjet csapatok a kápolnát feldúlták, a szent ereklyéjét széttörték, a templomot kifosztották. A megmaradt csontok jelenleg a Németh Kálmán kiváló fóti fafaragó által készített korpuszban vannak elhelyezve. Az üvegkoporsóban most csak az eredeti ereklye tökéletes másolata található.
   A kívül-belül gyönyörű, látványában is monumentális templom kifejezi gróf Károlyi István a jövőnek is szóló üzenetét: hit, hazaszeretet, emlékezet.










































































































































































































































































































































































































































































































Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése