Időutazás különleges Árpád-kori templomokban: Gyöngyöspata, a Jessze fája faoltár; Abasár, Aba Sámuel király emlékezete; Ugra, a freskós Szent Imre templom

Gyöngyöstől néhány kilométerre, egy kies völgyben fekszik a honfoglaló Pata vezér nevét viselő település, Gyöngyöspata. Legfőbb nevezetessége a gótikus stílusú, római katolikus templom, mely lényegében az 1470-ben elnyert formáját őrzi. Ez a Kisboldogasszony templom. A kapu felett befalazott fejet Pata vezér képmásának tartják. Belül, a templom különös rajzolatú emberfejes konzoljaira támaszkodó boltozati bordáit piros, fekete, sárga – kőosztást utánzó – festéssel látták el. Tanulatlan tanultsággal, a népművészet ösztönös megérzéseivel alakította ki a festő a vidékies gótikus teret, éppen ezzel vált alkotása a magyar késő gótika egyik legnagyobb emlékévé. A falakon a XIV. századból származó freskótöredékeket is láthatunk, többek közt Mária születését, az Utolsó vacsorát. A templom főoltárán áll a magyarországi barokk egyházművészet egyedülálló remeke, a csupa fából faragott, az ún. Jessze fája szoboregyüttes, mely a maga nemében páratlan a világon.

„Jessze szent gyökere

Lett erős fává,

Drága virágokat illatozóvá.

Egyre illatosabb az a legmagasabb:

Szűz Mária.”

Egy zalai pásztorköszöntő szerint: „Gyökér adja fáját, fája adja ágát, ága adja bimbóját, bimbója adja virágát, virág adja almáját, köszöntsük a Boldogságos Szűz Máriát.”

   A templomban őrzik Károly Róbert tárnokmestere – és a falu szülötte – Nekcsei Demeter által szerkesztett Nekcsei-biblia egy másolatát. (Eredetije Washingtonban van).

Jessze fája vagy a Jessze-fa oltár

„Ég szülte földet / Föld szülte fát / Fa szülte ágát / Ága szülte bimbaját / Bimbaja szülte virágját / Virágja szülte Szent Annát / Szent Anna szülte Máriát / Mária szülte Krisztus urunkat, / A világ megváltóját.” (búcsúszentlászlói archaikus népi imádság)

   A lengyel fafaragó mesterek által 1653-ban készített, Európában és a világon egyedülálló műkincs, Jézus családfáját bemutató, áttört síkú szoboregyüttes. Középen, a kő oltárasztalt burkoló faborításon, virágos rétet faragott gyertyapadon Izai, Dávid atyjának (Jessze, vagy ahogy a pataiak nevezték Jekse) életnagyságú szobra fekszik (mint aki jól végezte dolgát úgy heverészik, fejét jobbjával támasztja, baljával a magasba mutat), akinek a törzsökéből hatalmas fa sarjad, annak ágai tojásdad alakban keresztezik a Mária születését ábrázoló festményt. A faragott oltárnak több jelentése van: elsősorban, természetesen családfa, de ugyanakkor szentségtartóra is hasonlít, valamint anyaméhet is szimbolizál, a méh formájú medalionképben Mária születésével.  A fa tönkje szentségtartó szekrényként szolgál. A fa ágain Jézus ősei (királyok, próféták, köztük Salamon és Dávid) ülnek apró, kis felhőkön, az összehajló ágak felett Mária trónol a kisdeddel. A fa két oldalán egy-egy kandelábert tartó angyal áll, gyertyák világítják meg a fatörzsön nyíló tabernákulumajtót. A szekrényajtón Kálvária-kép látható Izajás próféta jövendölését hirdető felirattal:

“Egredietur virga de radice Jesse et flos de radice eius ascendet Isay.”

“Vessző kél majd Izáj törzsökéből, virágszál sarjad gyökeréből”

    A 8 méter magas Jessze-fa törzsén iratszalagok kígyóznak az Énekek énekéből vett idézetekből. A fából faragott alakok száma huszonkettő. A virágokat, az alakok ruházatát dúsan aranyozták, a fa törzse és ágai ezüstösek.