A Karsai-palota, az Andrássy út 47.
szám alatt. A valaha volt tündöklő palota most siralmas állapotban lévő,
düledező, kívül-belül feketéllő, kívül-belül felállványozott, lepusztult, ócska
bérházzá silányult épület. Ennek ellenére különösen látványos, értékes belső
teret rejt a kapualj és a főlépcsőház, ahol a belső boltozaton jó
állapotban megmaradt, színes neoreneszánsz díszfestés ejti ámulatba az ide
betévedőt.
A palota 1878 és 1880 között épült fel terméskő
homlokzatú eklektikus stílusú sarokházként Karsai Ignác és neje Inselt Josefin
megbízásából. Karsai a Pesti Viktória Gőzmalom igazgatója volt. A házat Freund
Vilmos és Quittner Zsigmond építőmesterek tervezték. Az épület belső
szobrászati munkái Feszler Leó, az ornamenseket és a Medúzafejeket Marchenke
Vilmos (az "Angyalszobrász"), a freskókat pedig maga Lotz Károly festette.
A házban nemcsak a palota építtetője és
felesége élt, hanem gyermekeik és azok házastársai, úgymint Karsai Mina révén
dr. Palotay Rezső, a Szent Lukács Fürdő Rt. vezérigazgató-tulajdonosa, dr.
Kőnig Gyula Európa-hírű matematikus, akadémikus, műegyetemi tanár, a róla
elnevezett Kőnig-egyenlőtlenség (gráfelmélet) megalkotója. (A gráfelmélet a
matematika, ezen belül a kombinatorika egyik fontos ága). Rajtuk kívül szintén
itt lakott lovag Posner Alfréd gyártulajdonos, dr. Nyáry Sándor
művészettörténész, az Országos Képtár őre, aki azáltal lett országszerte ismert
személy, hogy 1892-ben Szászországban felfedezte Mányoki Ádám festőművész, a
nagyságos fejedelem, II. Rákóczi Ferencről készített arcképét. Szintén itt élt haláláig uzsoki vitéz báró
Szurmay Sándor tábornagy, a Tisza-, és Wekerle-kormányok honvédelmi minisztere,
az Uzsoki Hős, aki 1914-ben hadtestével az Uzsoki-hágónál megállította az orosz
betörést, majd 1915 májusában a gorlicei áttörésben győzött a nagy túlerőben
lévő orosz haderő felett. Az őszirózsás forradalom után, 1919-ben Károly Mihály
miniszterelnök, a „vörös gróf” utasítására letartóztatták, mert a polgári
forradalom vívmányaira veszélyes egyénnek ítélték. Háborús bűnösség címén
letartóztatták, őrizetbe vették, majd internálták. 1945-től III. Haggenmacher Henrik
sörgyáros, a Dreher-Haggenmacher Első Magyar Részvényserfőzde Rt.
vezérigazgatója is itt hajtotta álomra a fejét. 1895-ben lett a ház lakója
Zsolnay Vilmos keramikus, nagyiparos, a pécsi Zsolnay Porcelángyár Rt. alapítója
és fia, a vérbajban elhunyt Zsolnay Miklós nagyvállalkozó is.
A Karsai-bérháznak nemcsak híres lakói,
hanem nevezetes intézményei is voltak. A palota-bérház első emeletén több bank
igazgatósági központja, kiadóhivatal és szerkesztőség székelt. Itt működött az
Első Magyar Hanglemezgyár Rt., valamint itt bérelt tantermeket a Naschitz
Sarolta alapította Nyilvános Felsőbb-, és Elemi Leányiskola is.
A földszinten a Palermo nevű kávéház szolgálta
ki vendégeit, amely két dologról volt nevezetes: Ady Endre gyakran megfordult
itt, mindig itt uzsonnázott, illetve, hogy az art-decós berendezésű kávázóban
esténként és hajnaltájt szinte mindig lehetett könnyűvérű nőket venni…
Sajnos rossz emléke is volt a kávézónak,
ugyanis 1944 decemberében a nyilasok ide hurcolták a Raoul Wallenberg
diplomatával együtt dolgozó Harald Feller svájci ügyvivőt és feleségét, báró
Perényi Katalin úrhölgyet, ahol kínozták és súlyosan bántalmazták őket.
Az épületet éppen most felújítják,
renoválják. Ha készen lesz, kívül-belül újra megmutatom.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése