Ajkától 10 km-re, a Déli-Bakony lankáin fekvő Úrkút határában páratlan geológiai csodát láthatunk, hazánk egyik leglátványosabb földtani értékét, a Csárda-hegyi őskarsztot, vagy az országosan ismertebb nevén, az Úrkúti őskarsztot. A világon egyedülálló képződmény sziklakatlanában, a mangánérc kitermelésével feltárultak a kréta kori, 100 millió éves eredeti formák, az őskarszt sziklafalak. Meredek lépcsőkön ereszkedhetünk le a kanyon aljára és a peremén sétálva meg is kerülhetjük azt. Az Úrkút keleti szélén magasodó Csárda-hegy oldalában 1917-ben, szén után kutatva fedezték fel az ország legnagyobb mangánérc készletét, melyet 1918-tól egyre nagyobb ütemben bányásztak. Az 1920-as évek volt az úrkúti mangánbánya fénykora. Kézi, külszíni fejtéssel termelték le a mangánércet, és fokozatosan, eredeti állapotának megfelelően került napvilágra a 100 millió éves őskarszt. A rózsaszínes, tömött, kréta kori mészkőben tengeri állatok mészvázas maradványai is előkerültek.
A földtörténeti múlt üledékes mangánérc-telepei sekélytengeri körülmények között jöttek létre körülbelül 184 millió évvel ezelőtt (jura időszak). S hogy került napvilágra az ősi Tethys óceán feneke? Úgy, hogy a tektonikai mozgások, a hegység-gyűrődések a felszínre hozták. A Dunántúli-középhegység - és ezen belül a Bakony területe a földtörténet során több mint 100 millió éven keresztül trópusi éghajlaton feküdt. Mind a kréta kori, mind a kora eocén idején lejátszódott szárazföldi lepusztulás alkalmas lehetett a jelenleg látható formakincs kialakítására. A mészkő szárazföldi körülmények között bekövetkező oldódása, lepusztulása a karsztosodás jelensége. Ennek lényege, hogy a lehulló csapadékvíz a talaj széndioxid tartalmát feloldja, így enyhén savassá válik. Ez a gyengén szénsavas víz már képes oldani a mészkövet és így erodálja, koptatja azt. Az így kialakuló felszín morfológiája, az egyenetlenség mértéke függ a terület éghajlatától és növényzetétől. Minél melegebb és nedvesebb a klíma, annál gyorsabb ez a folyamat, és annál meredekebb, élesebb formák alakulnak ki.
A Csárda-hegyi tanösvény hossza mintegy egy kilométer, a két szintből álló, hatalmas katlanba hosszú, korláttal ellátott falépcsősor vezet, emellett a tanösvény a töbör peremén haladva kerüli körbe az őskarsztot. Az egzotikus, különleges sziklavilágot közelről megszemlélve megfigyelhetjük az őskarszt jellegzetes, a krétakori kőzeteken kivált vasas-oxidos rétegtől vöröses színét. A dzsungelszerű környezet, a bizarr sziklavilág, a sajátos mikroklíma, a szakadékba való leereszkedés páratlan élményt nyújt. Mint geológiai természeti értéket, már 1951-ben védetté nyilvánították, országos jelentőségű, fokozottan védett besorolással. 2013-ban elnyerte az Év Földtani Értéke a Bakony–Balaton Geoparkban címet is. Különleges földtani képződmény, amely nemzetközi, világviszonylatban is egyedülállónak számít.
A mangán fontos kohászati alapanyag, a vas szilárdságát és szívósságát növeli, ezért elsősorban tengelyek, kerekek gyártásakor használják. Nagy a szakítószilárdsága és a sűrűsége, magas az olvadáspontja. A mangán az egyik legolcsóbb ötvöző anyaga (ferromangán) a vaskohászatnak, ezért is volt ekkora jelentősége az első érctelep felfedezéseknek Úrkút határában. Ha a nyersvas gyártásánál a kohóba mangánt adagolnak, akkor megszilárduláskor a nem oldódó szén a vassal vas-karbidot alkot. A vas-karbid hatására kemény, rideg ötvözetet kapunk, amelyet acélgyártásra használnak fel.
A falu másik oldalán működő bányában 1924-ben indult meg a termelés, ami fokozatosan növekedett. Az 1960-as években érte el a termelési „csúcsot” (évi 250 kt nyersérc), amelyet a dolgozók maximális létszáma (850 fő), valamint az összes vágathossz maximuma (több tíz km) is követett. Az 1970-es években Magyarország a 2. legnagyobb mangánérctermelő volt Európában. Hazánk egyetlen, s Európa egyik legnagyobb, mélyművelésű mangánbányája 2016-ban zárta be végleg a kapuit. A bánya magántulajdonban van, oda emberfia be nem teheti a lábát. Dupla kerítéssel, őrökkel, kamerával szigorúan védett. Én kivételes szerencsének köszönhetően különleges engedéllyel léphettem be a bánya területére és készíthettem néhány fotót a felszíni bányaépületekről.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése