Óriások kőcsúszdája a Cserhát lankáin: egy földtani világritkaság és geocsoda Béren: andezit lávaömlés a falu határában. A Cserhát kapuja, a rózsák faluja, Bér.

A vulkáni tevékenység során keletkezett bazalt lávaoszlopok (orgonasípok) formailag sokfélék lehetnek: lehetnek kicsik és nagyok, vastagok és vékonyak, egyenesek és ferdék, vagy akár még ívesen (domborúan) hajlottak is. Az andezit kőzetből kialakult oszloposság kevésbé gyakori, mint a bazalt esetében, de az még ritkább, ha íves andezitoszlopokat láthatunk. És még a ritkábbnál is ritkább, ha az oszlopok nemcsak ívesek, hanem homorúan ívesek. A Bér melletti látványosan íves lávaoszlopok óriások számára „készült” kőcsúszdának is nevezhetők.

  A kiömlési kőzetek anyagi összetételétől függően hajlamosak az oszloposság kialakulására. Az andezitben azonban ez a jelenség ritkábban alakul ki, mint a bazaltban – többek között ezért is különleges ez a hely. Ezt tovább fokozza az oszlopok hajlottsága – ami tovább növeli a helyszín értékét úgy esztétikai, mint tudományos szempontból. Európában és világviszonylatban is kuriózumnak, egyedinek számít!

   A történelem előtti időkben heves tűzhányó tevékenység jellemezte a környéket. A hatszögletű oszlopokban elváló íves kiömlés valójában megszilárdult andezitláva: emléke annak a korszaknak, amikor 18-19 millió évvel ezelőtt ezen a tájon aktív vulkánok működtek. A vulkanikus tevékenység során kiömlő lávafolyam - lávatóban összegyűlve, vagy a vulkán működése végén magában a kráterben, vagy a kráter kürtőjében, a tűzhányó „torkában” felgyűlve - idővel kihűlt és megszilárdult. Az oszlopos forma kialakulása a lassú lehűlés következtében történő zsugorodási folyamatnak köszönhető; ahogy az andezit hűlt és zsugorodott, úgy kezdtek a repedések mentén elválni az oszlopok. A Bér mellett található oszlopossá merevedett andezitömlés egy ilyen hasadékvulkán a bányászat során feltárt maradványa. A „csúszdás” lávaoszlopok monumentális látványát tovább fokozza a mellette látható varázslatos táj, a darabjaira töredezett lávaszőnyeg, a mohalepte kőtengerek és a kőfolyások. Ezek a törmelékmezők a jégkorszak során jöttek létre, amikor az eljegesedés hatására a kőzetek felaprózódtak. Ha már majdnem mindent megcsodáltunk, akkor az élménylöketek hatását még fokozza, ha felmászunk a vulkanikus hegyünk tetejébe: újabb, látványos, a hegy ormából az égbe ferdén kinyúló lávaoszlopokat láthatunk és gyönyörködhetünk a Cserhát lágyan körbehullámzó hegyeinek panorámájában.

   A Bér felett magasló Nagy-hegy oldalában található hajlott lávaoszlopok helyi jelentőségű fokozottan védett természeti terület és természeti emlék is, amely hazánk egyik legjelentősebb geológiai képződménye. Világszenzáció.

   Béren, a kis településen imádják a rózsákat. Eddig több mint 10 ezer tövet ültettek el a közterületeken, de minden portára is bőven került belőlük azzal a feltétellel, hogy a tövek a virágoskerteket színesítsék. Bér a rózsák faluja.