A némaságot fogadott, hallgatag szerzetesek, a "fehér barátok" klastromában: a majki Kamalduli Remeteség, a csend kolostora Majkpusztán. Az Esterházyak vadászkastélya Majkon.

„Ne nekünk, Uram, ne nekünk,

Hanem nevednek szerezz dicsőséget”     (a kamalduli remeték hitvallása) 

Az észak-vértesi erdőség mélyén, náddal körülölelt tavak szomszédságában bújik meg a majkpusztai Kamalduli Remeteség, Magyarország Európa-szerte kuriózumnak számító műemlékegyüttese. A majki remeték több mint 250 évvel ezelőtt némasági fogadalmat tettek és évente csak kétszer szólhattak egymáshoz, húsvétkor és karácsonykor. A Foresteria (a főépület, jelentése erdei kolostor) főkapuján ma is látható a latin nyelvű felirat, amely szerint: „Távol legyen ezen hely magányától a csendzavaró, mert Istennek szentelt serege gyűlöli a zajt”. A szerzetesek a csendet választották és a magányt… Ezt a paradicsomi békét találta meg II. Rákóczi Ferenc is egy franciaországi kamalduli kolostor (Grosbois) falai között, a szabadságharc leverése után. „A magánynak az az igazi édessége, melyben az emberi dolgokat megvető ember a jámbor élet és az Isten színe elé kerülés vágyától felhevül” – írta a Vallomásokban Nagyságos Vezérlő Fejedelmünk. Mikor meghalt, szent szívét ott temették el. A felette álló sírkő latin felirata: „E kolostor temetőjében nyugszik a szent életű II. Rákóczi Ferencnek, Isten kegyelméből a szent római birodalom hercegének, Erdély fejedelmének, a magyar királyság részei urának s a székelyek grófjának szent szíve, ki az isteni gondviselés csodálatos rendeléséből az élet különféle viszontagságain keresztül vezéreltetve elnyugodott az Úrban, a Boszporusz melletti Rodostóban, a világ üdvének 1735. évében, április hónap 8. napján, életének 59. esztendejében.” (Rákóczi teste - az 1906-os hazahozatala és újratemetése után - Felvidéken, Kassán, a Szent Erzsébet székesegyház dómjában pihen).

   A rend a középkori Itáliában született a 10. és 11. század fordulóján. Megalapítása a ravennai hercegi családból származó Szent Romualdhoz köthető, aki először bencés szerzetes lett, majd a remeteséget választotta. A legenda szerint egyszer egy erdőben sétálva álmot látott, amelyben fehér ruhás szerzetesek jártak fel s alá egy égig érő létrán. Ebben az erdőben alapította meg a rend névadó központját, Camaldolit. Ezután tanítványai számos kolostort építettek Észak- és Közép-Itáliában. A rendet a pápa is megerősítette 1072-ben. A hagyományok szerint Szent Romuald elindult Magyarország területére, hogy térítsen vagy mártíromságot szenvedjen, azonban betegsége miatt vissza kellett térjen Itáliába. A fehér ruhás szerzeteseket ("fehér barátoknak" is hívták őket) 1733-ban telepítette le gróf Esterházy József Majkpusztán. A remeteség épületének tervezését Franz Anton Pilgram neves osztrák építészre bízta, majd Fellner Jakab építőmester fejezte be. Végül a rendet a szinte mindent tiltó rendeleteivel a pipogya, ostoba II. József oszlatta fel 1782-ben. (Nem is értem, hogy a határozott, erős kézzel uralkodó császárnőnek, Mária Teréziának hogyan lehetett egy ilyen fajankó, tesze-tosza sarjadéka, mint a fia, II. József… Jobb is, hogy a magyar szent koronánkat, Szent István koronáját nem tetette a fejére. Ő volt a „kalapos király”… ).

   A rend megszűnése után az épületegyüttest a birtokos Esterházy család posztómanufaktúra céljára adta bérbe. A Foresteriában voltak a szövőszékek, a cellaházakban pedig a posztógyári munkások laktak. Később gróf Esterházy Móric vadászkastéllyá alakította a Foresteria épületét. A fallal körülzárt területen, kis utcákat alkotva, szigorú rend szerint szerkesztve az épületegyüttes központjában álló templom köré épült ki a klauzúra területe a tizenhét cellaházzal. A homlokzati címerek, a nyíláskeretek, a párkányok és a küszöbök mind süttői fehér „márványból” készültek.

   A majki remetéknek szigorú napirendjük volt, az év nagy részében böjtöltek. A megszabott imaórák közös zsolozsmáin kívül imádkoztak a cellaházak kápolnáiban, a saját kertjüket művelték vagy éppen dolgoztak. A remetelakok egységes kialakításúak voltak. Mindegyikben volt lakószoba, kápolna, műhely és fáskamra. A szakácsok által készített ételeket „beadóablakokon” kapták. Munka közben is meditáltak, és lelküket vizsgálták. Gondolataikat imákba foglalták. „Bárcsak virágozna bennem a tisztaság lilioma, az alázatosság ibolyája és a szeretet rózsája” - olvashatjuk egy 18. századi imában. A külvilággal a szintén némasági fogadalmat tett, de fel nem szentelt laikus barátok, a fráterek és a laikus testvérek tartották a kapcsolatot, akik halászattal és földműveléssel foglalkoztak.

   A remeteség másik része a Foresteria. Itt voltak a vendégszobák és a kiszolgálóhelyiségek, köztük két konyha. Az emeleten négy szobában találhatóak II. Rákóczi Ferenc Nagyságos Fejedelmünk franciaországi tartózkodásának és a kamalduliakkal való kapcsolatának emlékei. A Foresteriában levő Refektórium ma is lenyűgöző látványt nyújt. A falakat Maulbertsch és Vogl Gergely budai festőművész faliképei és stukkói - Szent Romuald életét ábrázoló jelenetekkel - díszítik. Ugyanitt látható az Utolsó vacsora jelenete. Gyöngyszem az udvaron található grotta kápolna is, a belső térben 18. századi barokk stukkók találhatók, amelyek közepén, a mennyezeten - egy gyönyörűséges, virágfüzéres medaillonba foglalva - Szűz Mária mennybemenetele látható.

    (Majki látogatásunk 2022. tavaszán, áprilisban volt).