"Aranyos" ház az Izabella utczában: a Lindenbaum-ház, az első szecessziós épület Pesten, Spiegel Frigyes műépítész mestermunkája

Budapest VII. kerülete, Izabella utca 94.-96. Az épületpár a Lindenbaum-házak egyike, háromemeletes lakóház, korai szecessziós stílusban. Műemléki védettségű. 1896-97-ben épült, Spiegel Frigyes és Weinréb Fülöp tervei alapján.

   Budapest első(!) szecessziós homlokzata, egy kétlépcsőházas bérházpár utcafrontján. A díszítő alapelemek - Föld, Víz, Tűz és Levegő - megoszlottak a két ház homlokzata között. A 94. számú házon (amely mai állapotában - szerencsére - egy igazi ékszerdoboz), a Föld és a Levegő a téma. Előbbi az első emelet ablaksora alatt látható. Jól látható a paradicsomi fa két almával és a rá tekeredő kígyóval, a földbe hatoló gyökerekkel és két kutyaszerű állattal. Az aranyozott pávák szinte átmenetet alkotnak a másik fő elemhez. A két arany nőalak felfelé nyújtózik, a Napkorongok irányába - amik már a Levegő szintjén, a harmadik emeleti ablaksor alatt láthatók. A Holdat jelképező ezüstös ülő nőalakok ülnek a ház két szélén. A felső frízen két nagy és sok apró, aranyozott ötágú csillag is látható, nem ritkán adva okot félreértésekre. De ezek az égbolt csillagai. A díszítés elemei között a szárnyaló madarak hangsúlyozzák a Levegő elemet. A gazdag növényi ornamentika mellett a magasföldszinten látható vörös szalagtekercsek jellegzetes sora talán szövegeket rejtett egykor, aztán renováláskor lefestették - ki tudja. A 96. számú épület homlokzatán a két elem, a Víz és a Tűz allegóriája már szinte egyáltalán nem látszik. Díszeiből néhány töredék kivételével semmi sem maradt fenn.  

     Spiegel Frigyes valami újat, valami más építészeti stílust akart hozni Budapest építészébe. Spiegel egyébként nem szerette a reneszánsz stílust. A Lindenbaum-ház rendkívül egyszerű homlokzatán sem párkány (erkély) sem pillér, oszlop nem látható. A színek tobzódása annál inkább, amire Spiegel különösen büszke volt.

   A Lindenbaum-ház sem itthon, sem külföldön nem kapta meg a méltó elismerést. Az első szecessziós budapesti épület alkotója előtt nem lebegtek előző mesterek példái. Spiegel írásai bizonyítják, tisztán látta a korát, épületét tudatosan alakította így ki, meggyőződve, hogy egyszerűbb anyagokkal, ragyogó színekkel, rangos dekorációval, a művészet mindenki számára elérhető lesz, nem csak a kiváltságosoké. Új építészeti stílust alkotott meg ebben az épületben. Spiegel írja:

   „Az itt közölt rajzok eléggé világosan beszélnek, csak még egynéhány megjegyzést akarok hozzájok fűzni. A homlokzatokon kerültünk minden nagyobbszerű architektonikus momentumot. A tagozás a lehető legegyszerűbb. Két széles, díszített fríz osztja fel a homlokzatokat magassági irányban; az első és a második emelet ablakai a lehető legegyszerűbb módon össze vannak foglalva, és az egészet egy minden tagozás nélküli egyszerű homortag (völgyes párkány) és felül egy messzire kiugró látható fapárkány (tető) koronázza. Jelleget az egésznek csak a díszítés ad, melyet a modern ornamentáció szellemében, az eddigi sablontól teljesen eltérőleg, igyekeztünk megoldani. A négy friz a négy elemet jelképezi. A nagyobbik háznál a felső friz két Napja és az alsó frizből azok felé törekvő két meztelen női alak bizonyos rizalit-szerű osztást állapít meg, melyre a kisebbik háznál a homlokzat keskeny volta miatt szükség nem volt (rizalit=az épület homlokzatsíkjából kiugró rész). A földet stilizált fák, a földi hiúságot jelző pávák, kigyók és két a nap felé törekvő, de kigyók által a földön visszatartott női alak; a levegőt a nap, hold és csillagok, madársorok és az éjjel és nappal alakjai; a másik házon (Izabella utca 96.) a vizet halak, korallok és rákok; a tüzet tűzokádó sárkányok jelképezik. Felhasználtuk azonkívül az ablakkereteknél, mellvédeken és pilléreken díszítésül a mályvát és napraforgót, liliomot, egy kákaszerű növény leveleit és egy sajátszerűen fonott sujtásszerű szalagos díszítményt, melyet magyarosnak is nevezhetünk. Végül még egyet jegyzek meg és ez talán a legfontosabb: azt, hogy a homlokzatok színesek. Talán nem kell magyaráznom, hogy miért? Hisz mindnyájan tudjuk, hogy mennyire elszoktunk a színektől, hogy szemünk már föl sem tud fogni egy egészséges színhatást és hogy már régóta vágyódik látni minden valamire való művész a színt házainkon, mely jobbára megvolt az előbbi korok házain is és mely azokról oly hosszú időn át száműzve volt. Természetes tehát, hogy ha már eltértünk a sablontól, e tekintetben is megkísértettük az újítást, különösen mikor bízvást remélhetjük, hogy e kísérletünket a szakkörök (építész szakma Sz. Gy.) rokonszenvvel fogadják. A festékek egyszerű mészfestékek, melyek egy régi recipe szerint túró és tojás hozzákeverése által lettek szilárdabbá és az eső behatása ellen állandóbbakká téve. A nagyobbik homlokzat kék-zöld és sárga, a kisebbik vörös és zöld színekkel bír. Mindkettőn ezenkívül a metallikus arany meglehetősen dúsan van alkalmazva. Remélem, hogy a szakértő közönség a kísérletünket nem ítéli meg egyoldalúan, hanem azt vizsgálja, vajjon akad-e benne egy elvetett mag, mely fejlesztésre képes és a mely talán egykor gondosabb és hozzáértőbb ápolás mellett hasznos gyümölcsöket hozhat?”