Berhida Árpád-kori, különleges temploma, a szintén különleges faoltárával

Berhida első okleveles említése 1082-ből való. Írott források szólnak II. Géza jelenlétéről a településen, egyik ilyen látogatása alatt veszítette el ónból és horganyból öntött pecsétnyomóját, amit 1811-ben talált meg egy földműves. Ez a különleges lelet ma a Nemzeti Múzeum gyűjteményének féltett darabja.

    A Szent László királyunk tiszteletére szentelt középkori templom igazi kuriózum, egész Európában csak egy párhuzama van, Skandináviában. Kapuzata csúcsíves, a tetőszéke is kőből készült. A templom különlegessége a födémszéke. Kuriózumát az adja, hogy kettős kőfedélzetű templom, mely teljesen kőből épült. A boltozat és a tetőzet építésekor mindkettőt csak falazták, csak követ használtak, azaz semmiféle faanyag nem került az épület szerkezetébe, így faanyagot egyáltalán nem tartalmaz. Európában csak Franciaországban (Montataire kolostortemploma) található párja. Hogy milyen jó munkát végeztek a hajdani építészek, bizonyítja, hogy a kőtemplom nagyobb sérülés nélkül átvészelte az 1985-ös földrengést. (Berhidai epicentrummal, 4,9 erősségű rengéssel. A rengés elsősorban Peremartonban és Berhidán okozott épületkárokat (Berhidán 72 házat teljesen le kellett bontani).

    A későromán, kora gótikus stílusban épült Árpád-kori templomot a 13. század végén emelték. A szentély és a hajó egyedülálló kőboltozatú tetőszéke a 14. században készült. A román alapokon nyugvó templom neve ma Szent Kereszt templom. A templom bejárata a tornyon keresztül nyílik (kőkeretes, csúcsíves kapukeret). A barokkfőoltár a XVIII. századból való. Az oltár különlegessége és ez teszi szintén egyedivé, hogy a korabeli mester az utolsó porcikáját is fából faragta, majd festette. A templomhajót bordás keresztboltozat fedi (a két zárókő címeres). Az elsőn az apostoli kettős kereszt látható egy pajzson, a másodikon pedig a pajzson hatágú csillagot viselő félhold, azaz a Hontpázmány nemzetség címere.

   A födémbe felmászva, melyre a gondnok jóváhagyásával van mód, különleges élmény-ben lehet részünk. Tulajdonképpen egy katakomba van felépítve ezen a valószínűtlen helyen, a templom „padlásán”. A boltíves födémen teljes biztonsággal járhatunk.

    A hajó falán Árpád-korabeli freskók töredékeit láthatjuk, amik az ősvallási elemeket őrző szimbólumrendszert idézik, hasonlóan Csíkrákos, Tövis és Őrisziget templomához. Sajnos a salétromosodás és az 1985-ös földrengés nagyon sokat rontott állapotán, de ma már állag-megóvott állapotban van. A vastagított tornyon lévő dupla kereszt is egyedi jelenség, csak itt látható.