A hű szerelmesek, a töröküldözött násznépek és az alvó denevérek barlangja: a Násznép-barlang a Naszályon, a Cserhát hegységben, Kosd mellett

A Cserhát délnyugati részén emelkedő Naszály 652 m magas sasbérce földtudományi, tájképi és kultúrtörténeti értékek tucatját hordozza felszínén és a mélyében.

   Az egyik ilyen földtani, geológiai érték, a hegy oldalában, a karsztvíz-vájta Násznép-barlang, amely Magyarország fokozottan, megkülönböztetetten védett barlangja. Télen a denevérek kedvelt búvóhelye. A belső termekben egy több tucat fős kolónia lakik. Szeptember 1-jétől április 30-ig a téli álmot alvó denevérek miatt nem lehet látogatni. A belső két termet - ahol a denevérek laknak - csak egy szűk átjárón, kúszva vagy négykézláb lehet elérni. Itt gyönyörű cseppkőképződmények is láthatók. A két belső terembe nem sikerült eljutnunk, mivel a föld az átjáróban túlságosan vizes, sáros volt és teli volt denevér-guanóval.

   A barlang korábban Násznép-lyuka néven volt ismeretes. Nevét régi történetek, legendák miatt kapta. Ugyanaz a történet, többféle variációban:

   Az egyik történet szerint a tatárok, egy másik történet szerint a törökök által a közeli Kosdról elüldözött násznép menekült a barlangba. Az ellenségnek a szép menyasszony kellett.

   Egy másik történet arról szól, hogy egy nemes földesúr fia beleszeretett egy jobbágyleányba, de a fiú apja ellenezte a házasságot és ezért a fiú és a leány a barlangba menekültek és ott is házasodtak össze.

   Ugyanannak a történetnek más variációja szerint egy jobbágy fia és a közeli vár urának a lánya szeretett egymásba. Össze is házasodtak titokban, ám amikor hazafelé tartottak a titkos esküvőről, a vár ura mérgében üldözni kezdte a násznépet. A násznép a róluk elnevezett Násznép-barlangba menekült előle, ott várták meg, amíg a lány apja elfogadta a titokban kötött házasságot.

 

   Egy váci legenda szerint a lakodalmas menetnek a barlangba kellett menekülnie a török csapatok támadása elől, így a barlangban tartották meg végül az esküvőt, majd a lakodalmat is.