A MÁV
Bakonyszentlászló és Veszprém közötti szakasza Magyarország egyetlen
műemléki védettségű vasútvonala. A szakaszt
1896-ban adták át a forgalomnak. A hegyi vasút építési munkálataiban
kiemelkedőt alkotott egy fiatal mérnök, Gubányi
Károly, akiről egy viaduktot neveztek el a vonalon. A hegy oldalában a Porvai alagút boltozatos omlásvédője a
vasútvonal felett az ország egyetlen ilyen típusú omlásvédője. A vasútvonal Magyarország ritka hegyi vasútvonalai közé tartozik:
műszakilag is egyedülálló az országban a Porva–Csesznek és Vinye állomások közti
impozáns szakasz, ahol a vonat három alagúton és két völgyhídon halad át a Cuha-patak mély völgyében. Olyan érzés a
sziklaszurdokban vonatozni, mintha egy életnagyságú terepasztalon utaznánk,
meseországba csöppenve. Kihagyhatatlan élmény! A legnépszerűbb, legizgalmasabb,
leglátványosabb szakasz pont a Porva-Csesznek és Vinye megállóhelyek között
található: sziklás meredélyek, sötét alagutak, égben lebegő hidak és kővé meredt
sziklaóriások váltják egymást a csobogó, sziklákkal teli patak mentén. Technikai
oldalról nézve, a Cuha-völgyi vasút
nem tartozik a „kisvasutak” közé, hiszen egy normál nyomtávú, a MÁV országos
közforgalmú hálózatához tartozó mellékvonal. Elhelyezkedése és funkciója
alapján viszont igazi erdei vasút a Bakonyban. A vasútvonal néhány alkalommal
filmforgatási helyszínül szolgált. Itt forgatták 1968-ban
a Bors című
tévésorozatot, 1975-ben Bacsó Péter Ereszd el a szakállamat! című filmjét, illetve a Kántor című
tévésorozat Ellopott vonat című
epizódját.
A Likas-kőnek nevezett sziklahát
a Hódos-ér feletti hegy ellaposodó tetején
található. Az ausztrál Ayers
Rock óriási homokkő sziklatömbjéhez hasonló (persze csak kicsiben), egyedülálló mészkőbástya vagy kőhát a környező
rétegek lepusztulásával keletkezett. A Bakony fő tömegét alkotó mészkőaljzatot
az eocén őstengerek kavicsos, mészköves üledéke borította, ám a kavicsos réteg
lekopásával a felső mészkőtakaró is felaprózódott, elhordódott, belőle pedig
csak egy magányos sziklatömb széttöredezett részei maradtak hátra a hegytetőn.
A sűrűn rétegzett, repedezett kőzetfelszín jól oldható mészkőről tanúskodik, amely
egykor jóval kiterjedtebb területen alkotta a hegy tömegét. Az oldások mentén áramló
karsztvíz alakította ki a kőzet barlangjáratát.