Vonatozás a Bakonyban, az ország egyik leghangulatosabb, vadregényes szurdokvölgyében, a Cuha-patak mentén. A Hódos-ér titkos völgye és a Likas-kő sziklahát, Vinye mellett.

A MÁV Bakonyszentlászló és Veszprém közötti szakasza Magyarország egyetlen műemléki védettségű vasútvonala. A szakaszt 1896-ban adták át a forgalomnak. A hegyi vasút építési munkálataiban kiemelkedőt alkotott egy fiatal mérnök, Gubányi Károly, akiről egy viaduktot neveztek el a vonalon. A hegy oldalában a Porvai alagút boltozatos omlásvédője a vasútvonal felett az ország egyetlen ilyen típusú omlásvédője. A vasútvonal Magyarország ritka hegyi vasútvonalai közé tartozik: műszakilag is egyedülálló az országban a Porva–Csesznek és Vinye állomások közti impozáns szakasz, ahol a vonat három alagúton és két völgyhídon halad át a Cuha-patak mély völgyében. Olyan érzés a sziklaszurdokban vonatozni, mintha egy életnagyságú terepasztalon utaznánk, meseországba csöppenve. Kihagyhatatlan élmény! A legnépszerűbb, legizgalmasabb, leglátványosabb szakasz pont a Porva-Csesznek és Vinye megállóhelyek között található: sziklás meredélyek, sötét alagutak, égben lebegő hidak és kővé meredt sziklaóriások váltják egymást a csobogó, sziklákkal teli patak mentén. Technikai oldalról nézve, a Cuha-völgyi vasút nem tartozik a „kisvasutak” közé, hiszen egy normál nyomtávú, a MÁV országos közforgalmú hálózatához tartozó mellékvonal. Elhelyezkedése és funkciója alapján viszont igazi erdei vasút a Bakonyban. A vasútvonal néhány alkalommal filmforgatási helyszínül szolgált. Itt forgatták 1968-ban a Bors című tévésorozatot, 1975-ben Bacsó Péter Ereszd el a szakállamat! című filmjét, illetve a Kántor című tévésorozat Ellopott vonat című epizódját.

   A Likas-kőnek nevezett sziklahát a Hódos-ér feletti hegy ellaposodó tetején található. Az ausztrál Ayers Rock óriási homokkő sziklatömbjéhez hasonló (persze csak kicsiben), egyedülálló mészkőbástya vagy kőhát a környező rétegek lepusztulásával keletkezett. A Bakony fő tömegét alkotó mészkőaljzatot az eocén őstengerek kavicsos, mészköves üledéke borította, ám a kavicsos réteg lekopásával a felső mészkőtakaró is felaprózódott, elhordódott, belőle pedig csak egy magányos sziklatömb széttöredezett részei maradtak hátra a hegytetőn. A sűrűn rétegzett, repedezett kőzetfelszín jól oldható mészkőről tanúskodik, amely egykor jóval kiterjedtebb területen alkotta a hegy tömegét. Az oldások mentén áramló karsztvíz alakította ki a kőzet barlangjáratát.