Ybl Miklós egyedülálló építészeti alkotása, Sisi kedvenc sétálóhelye, Strobl és más szobrászművészek műterem-paradicsoma, "Ifipark"; Budapest különleges ékszerdoboza: a Várkert és a Várkert Bazár

Budán, a Budai Várpalota alatt található a Várkert Bazár, a főváros különleges ékszerdoboza. A Dunapart vár alatti szakaszán Zsigmond király uralkodása (1387-1437) alatt épült meg a királyi palota erődítéseinek a Dunához lenyúló, hatalmas, udvarszerű része. A hegy oldalában kialakított kertek 1867 után kerültek hangsúlyozottan előtérbe, amikortól a császári és királyi uralkodói pár egyre sűrűbben látogatott a palotába, s Erzsébet királynénk különösen szeretett a kert fái között időzni. Ferenc József és Erzsébet királyné a kiegyezést követően egyre gyakrabban járt Magyarországon, így az igényeiknek megfelelően épült a Várkert Bazár. Az Erzsébet királyné kedvenc színével, ibolyakék mintákkal díszített lépcsőház (ma Erzsébet-lépcső) kifejezetten Sisi kérésére épült, hogy a királyi palotából a kikötőbe lesétálva az utolsó szakaszt fedett útvonalon át tehesse meg. Innen indult Bécsbe, és érkezett meg Magyarországra a gőzhajója. Sisi az árnyas fákkal, Szőregről hozatott rózsabokrokkal teliültetett neoreneszánsz kertben is nagyon szeretett sétálgatni, de egész hazánkat nagyon szerette, több mint hét évet töltött Magyarországon (legalább addig sem volt császári „férje” közelében, aki sorozatosan megcsalta és Sisi így igyekezett távol maradni annak lelki gyötrelmeket okozó közelségétől, és a császári udvar fojtogató, mérgező légkörétől, no meg lelkét terrorizáló császári anyósától…).

    Az első terveket és gazdasági számításokat – melyek még az udvar támogatásának elnyerésére irányultak – Reitter Ferenc kiváló építészmérnök készítette. Terve hét ház lebontásával járt, a helyén oszloprendes árkádsorral, melyet a két szélén háromemeletes lakóépület zárt le. Följebb terasz készült volna, két pavilonnal és a várba vezető lépcső elé helyezett toronnyal. Végül a várkerti együttes – bazár, lakóházak és kioszk – végleges építészeti tervezési munkáit Ybl Miklós nyerte el. Terve a Reitter-féle terv több elemét megtartotta. 

   Így a terület rendezésére Ybl, a század legnagyobb magyar építészmesterének új tervei jelentettek megoldást, melynek eredményeként 1875-1882 között létrejött a Várkert Bazár máig álló együttese. A fenséges épületegyüttest Ybl jó ízléssel illesztette a környezetébe, amely a modern kori királyi várkertek előfutára volt. Ybl méltó összeköttetést teremtett a fölötte magasodó királyi rezidencia és a rakpart között. Az Ybl által épített több mint 350 m hosszú együttes érdekes keverékét képezi a különböző funkcióknak és épületrészeknek. A kora eklektikus és neoreneszánsz stílusú kompozíció középső részében szimmetrikusan kettőzött, szerpentinszerűen kialakított díszlépcső-rendszer helyezkedik el, két oldalán egy-egy díszes, magas pavilonnal. A pavilonoknak a lépcsőkkel átellenes oldalán egy-egy tíztengelyes árkádsor áll. Középen, a lépcsőrendszer szimmetria tengelyében egy emeletes gloriette-épület helyezkedik el. Kiemelt műemlék, a világörökség része.

   Ybl Miklós nélkül elképzelhetetlen a magyar építészet. Neve fémjelzi azt a korszakot, amikor hazánk felzárkózott Európához, és kibontakozott a gazdag építészeti kultúra.

   1884-ben Strobl Alajos volt az első szobrász, aki a Bazár utcai árkádsorán saját műtermet tudhatott a magáénak. Őt még körülbelül nyolcvan művésztársa követte az elkövetkezett száz év során.

   Az omladozó, erősen leromlott állagú épületet 1984-ben életveszélyesnek minősítették, bezárták és közel három évtizedig hagyták lepusztulni (!). Végül 2013-14-ben európai uniós és hazai forrásokból újult meg.