Fogaskerekűzés Budán, Úttörővasutazás a Budai-hegyekben, lábbuszozás a Hűvösvölgyben

Előre! A Széchenyi-hegyi Gyermekvasút (népszerűbb nevén az Úttörővasút, építésétől a rendszerváltásig Úttörővasút volt a neve) Európában is páratlan látványosság, ahol 10-14 éves gyermekek irányítják a vonatok közlekedését. A budapesti Gyermekvasút 11,7 kilométeres vonalával 2015-ben bekerült a Guinness-rekordok közé, mint a világ leghosszabb olyan vasútvonala, ahol a forgalmi és kereskedelmi szolgálatot gyermekek látják el, felnőttek felügyelete mellett. A kisvasút vonala Széchenyihegy állomástól Hűvösvölgyig tart. A két végállomáson túl a vonatok 6 helyen állnak meg menetrendszerűen. Ezek: Normafa, Csillebérc, Virágvölgy (Előre), Jánoshegy, Szépjuhászné (Ságváriliget) és Hárshegy. A kirándulók, vagy csak a vasúti közlekedés iránt érdeklődő gyerekek és felnőttek közelről figyelhetik meg a járműveket, az állomásokat és az azokon gyermekvasutas szolgálatot ellátó pajtásokat. 

   1947-ben a kommunista állam akkori vezetősége - Rákosi pajtással az élen - a MÁV üzemeltetésével egy olyan vasút létrehozása mellett döntött, amelyen a szolgálatot gyermekek látják el. A vonal építésekor a Gyermekvasút és Úttörővasút elnevezéseket vegyesen használták, de ekkorra már eldőlt: a vasutat úttörők fogják működtetni. A Gyermekvasút építésére több egyéb helyszín (például a Gödöllői Királyi Kastély környezete, Margit-sziget, Népliget) is szóba került. A Magyar Kommunista Párt Központi Bizottsága végül a budai hegyek mellett döntött 1948 februárjában, mert ugyancsak döntés született a Csillebérc környékén létesítendő úttörőtáborról (Csillebérci Úttörőtábor). E gyermektábor megközelítésére építették a vasutat. (Akkoriban még nem volt errefelé kiépített burkolt közút és 1957-ig buszjárat sem). A rohamtempóban épülő, keskeny nyomközű, azaz 760 mm-es nyomtávú vasútvonalat önkéntesek, egyetemisták készítették el. Az ifjúsági brigádok vágták ki az erdőt és fektették le a pályát. A vasútépítéssel párhuzamosan a MÁV szakoktatói az első úttörőpajtásokat felkészítették a vasútüzem, a forgalom irányításának szabályaira. Így a vasútvonal megnyitásának napján az első utasokat már vasutas egyenruhába öltözött úttörők fogadhatták. A vasutat 1948. július 31-én nagyszabású ünnepség keretében adták át. A kommunista hatalomnak fontos propaganda momentuma volt a szegény munkások felé a gyermekeknek épített kisvasút és hozzá tartozó szabadidős úttörőtábor átadása. (Ugyanezen a napon kényszerült egyesülni az úttörőmozgalommal a Cserkészszövetség. Az egyesülést elutasító cserkészcsapatokat megszüntették. 1948. szeptemberétől minden általános iskolában kötelezően úttörőcsapatot kellett létrehozni.) A korabeli ideológia szerint az Úttörővasút a szocialista nevelés egyik eszköze volt. Az Úttörővasútra úgynevezett "problémás, vagy gyengén tanuló gyerekek" nem kerülhettek. Csak kitűnő, jeles vagy jórendű tanulókat vettek fel, bármely tantárgyból a hármas osztályzat kizáró ok volt. Fennállásának teljes idején jellemzően mindig többszörös (az 1970-es években tízszeres) volt a túljelentkezés. Az Úttörővasútra bekerülni felért egy sikeres egyetemi felvételi dicsőségével. 

   A rendszerváltás után a Gyermekvasút sikeresen megőrizte két fő feladatát: hangulatos kisvasútként szolgálja a budai hegyekben kirándulókat, egyúttal felelősségteljes feladatot és páratlan közösségi életet biztosít a gyermekvasutasként szolgálatot teljesítő tíz-tizennégy éves gyermekeknek (pajtásoknak).