Előre! A Széchenyi-hegyi Gyermekvasút (népszerűbb
nevén az Úttörővasút, építésétől a rendszerváltásig Úttörővasút volt a neve) Európában is páratlan
látványosság, ahol 10-14 éves gyermekek irányítják a vonatok közlekedését.
A budapesti Gyermekvasút 11,7 kilométeres vonalával 2015-ben bekerült a Guinness-rekordok közé, mint a világ
leghosszabb olyan vasútvonala, ahol a forgalmi és kereskedelmi szolgálatot
gyermekek látják el, felnőttek felügyelete mellett. A kisvasút vonala
Széchenyihegy állomástól Hűvösvölgyig tart. A két végállomáson
túl a vonatok 6 helyen állnak meg menetrendszerűen. Ezek: Normafa, Csillebérc, Virágvölgy (Előre), Jánoshegy, Szépjuhászné (Ságváriliget) és Hárshegy.
A kirándulók, vagy csak a vasúti közlekedés iránt érdeklődő gyerekek és
felnőttek közelről figyelhetik meg a járműveket, az állomásokat és az azokon
gyermekvasutas szolgálatot ellátó pajtásokat.
1947-ben a kommunista állam akkori vezetősége - Rákosi
pajtással az élen - a MÁV
üzemeltetésével egy olyan vasút létrehozása mellett döntött, amelyen a
szolgálatot gyermekek látják el. A vonal építésekor a Gyermekvasút és Úttörővasút
elnevezéseket vegyesen használták, de ekkorra már eldőlt: a vasutat úttörők fogják működtetni. A Gyermekvasút építésére több egyéb
helyszín (például a Gödöllői Királyi Kastély környezete, Margit-sziget, Népliget) is szóba
került. A Magyar Kommunista Párt Központi Bizottsága végül a budai hegyek mellett döntött 1948 februárjában, mert ugyancsak döntés
született a Csillebérc környékén létesítendő úttörőtáborról (Csillebérci Úttörőtábor). E gyermektábor megközelítésére építették a vasutat. (Akkoriban még nem volt errefelé kiépített
burkolt közút és 1957-ig buszjárat sem). A rohamtempóban épülő, keskeny nyomközű, azaz 760 mm-es nyomtávú vasútvonalat önkéntesek,
egyetemisták készítették el. Az ifjúsági brigádok vágták ki az erdőt és
fektették le a pályát. A vasútépítéssel párhuzamosan a MÁV szakoktatói az első
úttörőpajtásokat felkészítették a vasútüzem, a forgalom irányításának szabályaira.
Így a vasútvonal megnyitásának napján az első utasokat már vasutas egyenruhába
öltözött úttörők fogadhatták. A vasutat 1948.
július
31-én nagyszabású ünnepség keretében adták át. A
kommunista hatalomnak fontos propaganda momentuma volt a szegény munkások felé a gyermekeknek
épített kisvasút és hozzá tartozó szabadidős úttörőtábor átadása. (Ugyanezen a
napon kényszerült egyesülni az úttörőmozgalommal a Cserkészszövetség. Az egyesülést elutasító cserkészcsapatokat
megszüntették. 1948. szeptemberétől minden általános iskolában kötelezően
úttörőcsapatot kellett létrehozni.) A korabeli ideológia szerint az Úttörővasút
a szocialista nevelés egyik eszköze volt. Az Úttörővasútra úgynevezett
"problémás, vagy gyengén tanuló gyerekek" nem kerülhettek. Csak kitűnő,
jeles vagy jórendű tanulókat vettek fel, bármely tantárgyból a hármas
osztályzat kizáró ok volt. Fennállásának teljes idején jellemzően mindig
többszörös (az 1970-es években tízszeres) volt a túljelentkezés. Az
Úttörővasútra bekerülni felért egy sikeres egyetemi felvételi dicsőségével.
A
rendszerváltás után a Gyermekvasút sikeresen megőrizte két fő feladatát:
hangulatos kisvasútként szolgálja a budai hegyekben kirándulókat, egyúttal
felelősségteljes feladatot és páratlan közösségi életet biztosít a gyermekvasutasként szolgálatot teljesítő tíz-tizennégy éves gyermekeknek
(pajtásoknak).
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése