A magyar papírpénz története

Ezen az oldalon a magyar bankjegygyűjteményemet szeretném megmutatni, a kezdetektől napjainkig, néhány mondat történelmi információval, ismertetővel „fűszerezve”. Gyorsan előrebocsájtom, hogy a gyűjtemény nem teljes; a hiányzó darabokhoz vagy nem jutottam hozzá (elérhetetlenek), vagy ha esetleg mégis, az anyagi vonzata gátolt meg abban, hogy megszerezzem. Ezek azok a bizonyos ritka, illetve nehezen, borsos áron megvásárolható bankók. Két példát említek; a drágán megvásárolható papírpénzek két véglete: egy Rákosi címeres, hajtatlan 20 forintos bankjegy ára 8 000 – 25 000 forint. Egy 1 millió koronás címletű, 1923-as kiadású, igen ritka bankjegy 2 750 000 forint a numizmata piacon. A gyűjteményben azért jó néhány hiányzó darabot is bemutatok. Ezeket úgy jelzem, hogy a képek alatt zárójelben „nem saját gyűjtés, nem saját kép” megjelölést alkalmazok.

    A magyar papírpénz története nem éppen valami hosszú múltra nyúlik vissza. Kezdete 1848-tól indul, a „Kossuth bankók” kiadásával. Előbb nemigen lehetett - mint sok más (nyugati) ország esetében -, a nem éppen szerencsés történelmi okok folytán. 1686 után, a török igától megszabadulván a labanc ült a nyakunkba. A Habsburg Birodalom ledegradált, kiszipolyozott tartományaként semmibe, így a pénzügyekbe (pláne!) sem szólhattunk bele. Az osztrák diktált, a közös pénz a német nyelvű gulden volt. De 1848 megmutatta, hogy a magyar szeretne beleszólni sorsa alakulásába. A szabadságharc vérbefojtása után a béklyó még jobban szorult, Ferenc József császár (és még azért nem magyar király is, mert csak 1867-ben méltóztatott Pesten megkoronáztatnia magát Szent István királyunk koronájával…) többek között, ízekre szedte a történelmi Magyarországot. A területi megosztottságra értve, jól alkalmazta a rómaiak híres-hírhedt „oszd meg és uralkodj” elvét. De végül áttörés történt a pénzügy területén, a birodalom bankóin - s ez már a korona - már két nyelven, németül és magyarul (de a nemzetiségek nyelvén is!) jelölték a címletértéket. Aztán 1919-ben megszabadultunk az osztrák „sógoroktól” is, de milyen áron..! De ekkortól datálható az első önálló, csak magyar nyelven jelzett bankjegyünk megjelenése.

    Az egész alakos bankjegy mellett az egyes részletek (dátum, címer, rajzolat, ornamentika, stb…) kiemelésével, felnagyításával azt szeretném megmutatni, hogy a régi korok bankjegyeinek, pénzei-nek tervezői, készítői mennyire odafigyeltek a küllemre és a „részletekre”; a mintázatra, a díszítésekre, a színekre, egyáltalán az esztétikai megjelenésre. Hogy mennyire ügyeltek arra is, hogy ezeréves történelmi jelképeink, címereink (pl. az angyalos címer), valamint történelmi nagyjaink, a hősi múlt, a hon szimbolikus alakjai (Árpád vezér, Szent István, Kossuth, Hungária, a Szűzanya, stb…) rajta legyenek a pénzeken, ezzel is erősítve magyarságunkat, hitünket, megőrizve értékeinket, erkölcsi nagyságunkat.  

    A végén az amerikai dollár bankjegyekből is mutatok némi ízelítőt, valamint a legeslegvégén a cári Oroszország néhány bankjegye is látható.