A Corvina Könyvtár (lat. Bibliotheca
Corviniana) Hunyadi Mátyás híres budai könyvtára volt. Az ott őrzött,
illetve onnan származó kódexek hagyományos elnevezése a korvinák.
Mátyás halálakor becslés szerint 2500 korvina létezhetett. Ma azokat a
kódexeket és kéziratokat sorolják a korvinák közé, amelyekben szerepel Mátyás
vagy az utóda címere, vagy Mátyás budai könyvtárára jellemző egyedi bőrkötésben
vannak, vagy egyértelmű forrás igazolja, hogy a reneszánsz magyar uralkodó
számára készült. A budai könyvkötő műhely Mátyás reprezentatív könyvtára számára
egyedi kötéstípust fejlesztett ki. Nevének
eredete a latin corvus szó, melynek jelentése holló. (Mátyás családi
címerében látható a csőrében gyűrűt tartó holló). I. Mátyás az 1460-as években kezdett
el könyveket gyűjteni. Könyvgyűjtő szenvedélyét valószínűleg Vitéz János, Várad
(ma Nagyvárad) püspöke valamint Janus Pannonius táplálták. Mátyás 1476-ban
feleségül vette Aragóniai Beatrixot, aki Nápolyból hozott
magával gazdag könyvgyűjteményt. A könyvek száma felülmúlta az firenzei
Mediciek gyűjteményét is. A világon csak a Vatikán könyvtára volt nagyobb.
Mátyás halála után azonban megszűnt a
könyvtár gondozása és a könyvek gyűjtése. II. Ulászló kezdte a könyvek
elajándékozását, számos darab került így a bécsi udvari könyvtárba. II. Lajos
folytatta a könyvek elkotyavetyélését. A mohácsi csata után a török fősereg 1526.
szeptember 12-én bevonult a védtelenül hagyott Budára (az udvar Pozsonyba
menekült). Szulejmán Pestet, Budát
elhamvasztotta, de a királyi palotát megkímélte ettől a sorstól. „Mivel benne
tartózkodott, nem tartotta illendőnek a fölégetését”. Viszont amikor elmentek, csapatai
nem felejtették el kifosztani a könyvtárat...sem... 1541-ben a török újra elfoglalta
Budát és a legtöbb itt található mű, köztük 650 páratlan antik kézirat eltűnt. A
legtöbb könyv Konstantinápolyba vándorolt, és mint utóbb kiderült, a török
diplomácia évszázadokig arra használta, hogy kedvelt nagyköveteket
ajándékozzanak meg az egyes értékes darabokkal. Mátyás több száz korvináit úgy
osztogatták, mint a cukrot a gyerekeknek… Így kerültek könyvek például a lengyel Torunba,
Oxfordba, Párizsba vagy Lipcsébe, legtöbbjük magánkézbe.
Ma 216(!) korvina ismert, a világ minden
tájáról. Magyarországon csak 53 mű található. Az Osztrák Nemzeti Könyvtár 39
kötet tulajdonosa, a különböző olasz könyvtárakban 49 darab található, a többi
francia (7), német (8), angol, török és amerikai gyűjtemény tulajdona. Persze a Vatikánt se hagyjuk ki.
Nemzeti Könyvtárunk, az Országos Széchenyi
Könyvtár 2019 februárjáig megtekinthetett kiállítását 65 korvina képviselte,
ebből 15 volt külföldi. Majdnem az összes hazai korvina látható volt a
kiállításon. A páratlan uralkodói, királyi
bibliotéka-kéziratok közül több értékes és művelődéstörténetünk szempontjából
kiemelkedően fontos darabot első alkalommal lehetett látni Magyarországon.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése