Az Érdi minaret a török időkből: Hamza bég dzsámijának minaretje; Az ősi Pannon-tó itt hagyott lenyomata, az Érdi-magaspart; A Beliczay-sziget színes élővilága

                        Az Érdi minaret, az Oszmán Birodalom maradványa Ófaluban

Magyarország három és fél minaretjének egyike. A másik kettő Egerben és Pécsen található. A fél minaretnek különös története van, amely mint egész torony, a Budapesti Állatkertben épült, az Elefántház részeként 1912-ben. A két világháború között a török kormány kérésének eleget téve a magyar kormány (szövetséges és a barátság okán is…) feléig visszabontatta. A törökök ugyanis nehezményezték, hogy egy szent imatorony mégsem lehet egy állatkerti építmény része… (Mi meg azt nehezményezzük, hogy a török hódoltság idején majd 150 évig ültek a nyakunkon, töméntelen szenvedést okozva a magyar népnek…).

   Érden, a római hadi út nyomvonala mellett emelkedik az oszmán-török világ letűnt emlékét idéző, XVII. században épült dzsámi minaretje. A 23 m magas minaret a magyarországi török tornyok között zömökségével tűnik ki. A törökök sóskúti mészkőből építették, törzse 12 szög alaprajzú. Körerkélyéhez 53 db változó magasságú kicsorbult csigalépcső vezet fel. A lépcső megvilágítását a torony falába épített résnyi nyílások biztosítják. A minaret tetején lévő ajtón kilépve Mekka irányába figyel a torony. Dzsámija elpusztult. Fantáziánk segítségével magunk elé képzelhetjük az érdi török imahely négyszögletes alaprajzú épületét, illatos rózsákkal teli, vízcsobogástól hangos, szökőkutakkal ékesített udvarát, díszes, kőkeretes ajtaját, a bejárattal szembeni imafülkéjét (Mihrab), ezermintás szőnyegeit, színes üvegablakait, farács által védett karzatát, ahonnan a müezzin feljuthatott a toronyba.

   A török imahely egyértelműen a XVII. században épült a már XVI. században létező palánkvár kibővített területén. Az érdi palánkvár első említése 1569-ből ismert. Musztafa budai pasa Miksa királynak tett panaszában említi, hogy „…Az tataiak alá jüttenek, Hamza bég parkanniatul (palánkvárától) 700 ökröket ragattanak el…”.
   A sokat idézett török utazó, Evlia Cselebi 1663-ban járt Érden, Ercsi felől érkezvén a következőket jegyezte föl a palánkvárról és a dzsámiról (a dzámihoz szervesen hozzátartozó minaret is létezett ekkor): „Innen északi irányban menve négy óráig Hamza bég palánkvára jutottunk. Ezt Szulejmán Kán parancsára Simontornya várának bégje, Hamza szandzsákbég építette. Miután Zerin oglu ezt felégette, Iszmail pasa budai vezír, mikor meghallotta, hogy a nagyvezír győri hadjáratra fog jönni, a rájákat és népeket összegyűjtvén, újból felépítette. Parancsnoka, háromszáz katonája van. A várban húsz deszkatetejű ház és egy dzsámi van.”

   Az 1999-ben végrehajtott homlokzattisztítás során a faragott díszítésnél piros színű festés nyomokat találtak a restaurátorok, amelyet rekonstruáltak is.