A „virágos” gróf, egy másik
bolond, aki messze földre varázsolta az örök tavaszt.
„Mennyivel
boldogabb a névtelenség, mint a rang és az istenverte társadalmi
kötelezettségek. Ezért gondolom, hogy a rám maradt vagyonnak csak úgy adok
értelmet, ha elvetem. Ha leszek a virágos gróf, a bolond.” (Gróf
Ambrózy-Migazzi István)
A legváltozatosabb
tájakon utazván rabul ejtették Anglia parkjai, Algéria buja flórája, a
Földközi-tenger mediterrán növényei, lombhullató örökzöldjei. Ambrózy-Migazzi
István a csodálatos élményektől elbűvölve, lehetetlent nem ismervén tűzte ki
életcélját: elhozni a kontinentális éghajlatú Magyarországra az örök tavaszt.
Először 1920 előtt, a Felvidéken hozott létre egy csodakertet, a Malonyai Arborétumot. De ezt Trianon elvette, ma Szlovákia "tulajdona"... Ambrózy otthonát is elvesztve a vas megyei Tanán élt, s a megyét járván kereste az új arborétum
létesítésére alkalmas földterületet. Az alkalmas helyet végül Kám község
határában, Jeli pusztán találta meg. 5 hektárnyi területen indította a munkát,
s folytathatta 1933-ban bekövetkezett haláláig. 1932-ben súlyosan
megbetegedett, de ezt eleinte titkolta családja elől, s a szokottnál is nagyobb
ütemben szorgalmazta a kertben a vetést, dugványozást, ültetést. Majd egy
augusztus eleji napon szólt erdészének, legkitartóbb munkatársának, Vörös
Lajosnak:
-
Hozzon magával, kérem, egy kapát!
-
Milyen kapát, uram, hová megyünk?
-
Teljesen mindegy, milyen kapát hoz…
Sokáig
bujkáltak az őserdő sűrűségű borókásban, míg egy eldugott helyen Ambrózy meg
nem állt.
-
Jelölje meg ezt a helyet kérem, hogy majd meg tudja mutatni a családomnak. Azt
akarom, hogy ide temessenek.
Néhány
hét múlva, augusztus 31-én fejezte be alkotásokban gazdag életét. Síremlékén
jelmondata olvasható: „Semper vireo” – „Örökké zöldellek”.
Egyre több fafaj kapott otthont ebben a
varázslatos birodalomban. Mára már több mint 50 fenyő, 39 nyír, több mint 100
lágyszárú hagymás, hagymagubós és gyöktörzses faj színesíti az arborétum
növénypalettáját. Jeli, a rododendron virág itthoni hazája. Az antik hitrege
szerint a királyné gyertyája (Asphodelus albus) világította meg az alvilági
mezőket, s ennek a növénynek az egyik legszebb otthona ma is ezen a vidéken
van. A leghíresebb és legszebb esemény a kert életében a havasszépe, vagyis ennek
a különleges virágnak, a rododendronnak késő tavaszi, kora nyári virágzása. Ilyenkor
szinte az egész arborétum virágba borul, és a gyönyörű pompázatos színek
mellett a finom, bódító illat ejt ámulatba bennünket, az ide látogatókat. Ez mind-mind a virágos bolond hagyatéka...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése