A Csobánc: egy 3 millió éves vulkánhegy meghódítása; Csobánc vára, amelyet soha nem tudott bevenni a török

                             Gyulaffy László, a török félelme, a magyar Achilleus

A leghíresebb magyar bajvívók egyike, akit személyes párviadalban soha senki nem győzött le. Hű huszáraival számtalan bátorságot próbáló hadjáratban vett részt, mindig élükön harcolva. A Gyulaffyak a csobánci nemesség jeles tagjai voltak már régről. Már ifjú korában a legügyesebb és leghíresebb bajvívók közé küzdötte föl magát. Egyaránt kiemelkedő volt kopjatörésben, gyűrűöklelésben, kardforgatásban. Megszámlálhatatlan bajviadalban vett részt, legtöbbször a Balaton jegén. Bátran szembenézett bárkivel, még a legjobb török vitézekkel is. E hírneves oszmán vitézek egyike volt Pajazyt hegyesdi török vajda, akit oly erővel talált el Gyulaffy, hogy kopjája átszakítva még a páncélját is, a hátán jött ki lobogóstul – szekerce kellet hozzá, hogy kivehessék. „Ennél szörnyűbb öklelést senki nem látott.” Törökök rettegték, így a későbbiekben csak álruhában vívhatott, mert, ha felismerték, nem mert senki kiállni ellene.

   1549-ben Ferdinánd király Gyulaffyt Bécsbe hívatta, felajánlva neki a szigetvári kapitányságot. Volt mersze feltételeket támasztani – haderő mértéke és a segítségnyújtás ideje és módja tekintetében. Büszke kiállása okán, feltételei teljesítésének megígérése mellett a tisztség övé lett. Ám azok – habsburgi módszer szerinti - be nem tartása miatt, lemondott és 1551-ben már száz huszár hadnagya volt Pápán, ahonnan számtalan portyára indult vitézeivel. A legemlékezetesebb ezek közül, mikor Velicsán fejérvári szandzsák bég indult meg nagy seregével Stájerország kirablására. Amint a magyarok ezt megtudták a Bakony szélére vonultak és váratlanul, a mit sem sejtő török seregre támadtak és azt teljesen megsemmisítették. A fényes győzelem híre bejárta Európát.

   A továbbiakban sem tétlenkedett, hiszen részt vett Nádasdy Tamással az erdélyi hadjáratban, sőt Lippa ostromában is. Pápai hadiszolgálatba visszatérvén hírül vette, hogy a török győzelmei megtorlásául családi fészkét, Csobánc várát ostromolja. Hű csapatával tért vissza és a maroknyi helyőrséghez csatlakozva győzedelmeskedtek a többszörös török túlerő felett.

    Vitéztársaival, huszáraival 1562-ben küzdelmes rohamokat követve megszállták Hegyesd várát. Ezen és korábbi dicsőséges hadi sikerei elismeréséül az 1563-as pozsonyi koronázáskor a hős Thúry Györggyel együtt lovaggá, aranysarkantyús vitézzé ütötte a király, I. Miksa. Az ősi rend szerint ilyenkor lovagi küzdelmeket rendeztek. Egész Európából idesereglő vitéz kihívóit mind Gyulaffy, mind Thúry legyőzte, végül ők ketten maradtak a porondon. Megkezdődött a viadal, de őfelsége megszakította, mert nem engedhette, hogy két ilyen nagy hős sebet ejtsen egymáson.

   1566-ban serege habsburgi parancsra nem indulhatott meg Zrínyit megmenteni Szigetvárott. A császári ukáz ellenére Gyulaffy, Thúry, Török Ferenc huszárjaival elhagyták a tábort, - a fejérvári bég és még egy további török sereg tönkre verése  után  - hogy Veszprémet visszafoglalják. Gyulaffy zúzta be katonáival a veszprémi vár kapuját és így ő léphetett be elsőként az erődítménybe, amelyet hősies küzdelemben foglaltak el, mint ahogy hamarost Tatát, Gesztest és Vitánt.

   A többszöri habsburgi hitszegés és hűtlenség miatt Gyulaffy Erdélybe távozott és János Zsigmond szolgálatába állott. 1579-ben hunyt el, végrendeletében meghagyván: „hogy az polgárokat megtartsák régi szabadságukban, melyekben én is megtartottam.”

(Thúry György a másik félelmetes törökverő volt Gyulaffy, Kinizsi és Hunyadi mellett. Végvári vitéz, várkapitány, kortársai a "magyar El Cid"-ként emlegették. Több mint 600 győztes párviadalt vívott a törökkel szemben, ezért azok "dunántúli oroszlánnak" nevezték.)