Erdőkerülők: Mars-expedíció a Vértesben: séta a vörös bolygó felszínén: a gánti bauxitbányák 1-es számú bányája, a Gánti Bauxitföldtani Park és a Balás Jenő Bauxitbányászati Múzeum

Gánt határában az egykori bauxitbányák külszíni fejtései igazi marsbéli táj érzetét keltik a Vértes hegységben. Ez a bánya, amit most meglátogattunk, a Gánti bányakomplexum 5 bányája közül az 1-es számú. A másik négyet már megnéztük és bejártuk, ezeket már bemutattam. Ezt az 1-es számú bányát hagytuk utoljára. A bánya fizetős, belépti díjas, tanulságos információs táblákkal ellátott tanösvény vezet körbe bennünket a területen. A Bauxitföldtani Park, a szabadtéri geológiai múzeum Európában is különlegesnek, ritkaságnak számít.

Gánton 1920-ban bukkantak a jelentős karsztbauxit-telepre. A külszíni bányát 1926-ban nyitották meg. Az 1930-as években a világ egyik legismertebb bauxitbányája volt, de mára kimerült. A II. világháború idején teljes kapacitását Németország foglalta le hadiipara számára. A bánya csúcstermelése 1953-ban, 600 000 tonna volt, a világ bauxittermelésének jelentős részét adta.

Egymás után nyitották meg a hatalmas külszíni fejtéseket, öt helyen is bányásztak bauxitot Gánt határában. Az 1980-as évekre a telepek kimerültek, 1987-ben pedig meg is szűnt a kitermelés. Azóta a Vértes oldalában lévő hatalmas, felszakított sebeknek tűnő fejtéseket rekultiválták, több-kevesebb sikerrel visszaadták őket a természetnek. Az 1-es számú bánya felszíni területén létrehozták a páratlan szépségű szabadtéri geoparkot.

A 13 állomásból álló tanösvény 3,5 km hosszú, egy kellemes sétával 1-1,5 óra alatt végigjárható. Az ismertető táblákkal jelzett útvonalon betekintést nyerhetünk a környék földtörténeti múltjába, megtudhatjuk, hogyan jött létre a gánti bauxittelep, milyen ásványok találhatók a telepen. Az egykori külfejtést bejárva további földtani érdekességek tárháza vár ránk: ősmaradvány-lelőhelyek, tektonikai felületek, eltemetett egykori talajok, mocsári rétegek, stb.

A bányagödör szélén a mesterségesen kialakított tárnában és udvarán alakították ki az érctelep felfedezőjéről, Balás Jenőről elnevezett bányászati múzeumot. A vágatban bányászati szerszámokat, eszközöket, régi fényképeket láthatunk a bányászokról, a fejtés nehéz munkáiról, az udvaron két hajdani bauxitszállító mozdony, csillék és a bányászokat szállító vagonok láthatók.

A 19. század végének egyik nagy találmánya, az alumínium, a „magyar ezüst” rövid idővel a bemutatása után már léghajókat (Graf Zeppelin, Hindenburg) emelt a levegőbe, és a következő évszázad ipara is hatalmas reményeket fűzött a különleges, könnyű fémnek (lásd pl. repülőgépgyártás, vagy a mindenki által ismert alufólia és az üdítős, sörös dobozok). Érce, a bauxit sok helyen - főleg Európában - hiánycikk volt, hazánk azonban bővelkedett a vörös színű kőzetben. A gánti felhagyott bauxit-külfejtések (Újfeltárás-Bagoly-hegy, Harasztos, Gránás, Angerrét, Meleges) feküjét triász korú dolomit képezi, a törésvonalak mentén medencék alakultak ki, melyekben helyenként 20-25 méteres vastagságon rakódott le a felső-kréta korú bauxit, bauxitos agyag. Arra települt eocén korú mészkő, mészmárga és agyag, valamint helyenként vékony széntelepek társulnak hozzá. A bauxitos felszíni rétegeken vasas gömbszemcsékből álló fekete színű, ún. „vaskalapot” figyelhetünk meg, ez hematitból áll, ill. szintén vörös-fekete színű „vaskobakot”, ez a goethit.

Tehát a kora-eocén (kb. 45 millió éves) karsztbauxit késő-triász korú, karsztosodott dolomitfelszín mélyedéseiben halmozódott fel, amelyet később eocén tavi, majd tengeri homok fedett be, s óvtak meg a lepusztulástól. Ezekben a felszíni üledékes Pannon-rétegekben, a bányafalak leomló törmelékeiben, valamint a fekükben rengeteg fosszilis csiga, osztriga és gipszkristály található.

A bauxit heterogén üledékes kőzet - vulkáni iszapban mikroszkopikus zárványok vagy gumók halmaza. Jellegzetes vöröses színét a vas-oxid adja. Az alumíniumkohászat legfontosabb érce, ezen belül a timföld gyártásának alapanyaga, a timföld pedig az alumíniumgyártás kiinduló anyaga. Ásvány-összetétele: a bauxit főleg alumíniumásványok, vasércek (hematit és goethit) valamint titánérc és kvarc keveréke.