"Hol vannak a katonák? Sírjuk felett száz virág." A Budaörsi Német-Magyar Katonai Temető és Emlékpark

Ezekben a sírokban széttépett testek, megfagyott végtagok, golyózáportól szétlőtt koponyák, kiéhezett és kétségbeesett katonák a háború szörnyétől szétmarcangolt testei nyugszanak.

   Közös sírkert őrzi a második világháborúban hazánkban elesett német és magyar katonák emlékezetét, és nagy részük földi maradványait is. Ma több mint 16 300 német és mintegy 800 magyar katona nyugszik ebben a katonatemetőben. Sokan közülük Budapest 1944. október 28. és 1945. február 13. közötti ostroma során estek el, de átszállítottak ide holttesteket az ország más részeiről is, ehhez mintegy körülbelül 1400 helyszínen exumáltak holttesteket.

   Magyarország fővárosának határában, Budaörs és Budakeszi között, a Budai hegység lábainál elterülő tájvédelmi körzetben, a német és magyar történelem egy fontos emlékhelye jött létre. A körülbelül 6 hektáros területen, melyet a Magyar Állam bocsájtott e célra rendelkezésre, a Német Háborús Sírokat Gondozó Népi Szövetség Magyarország legnagyobb II. világháborús katonatemetőjét hozta létre a német és magyar áldozatok számára.

   A 2002. október 19-én felavatott budaörsi haditemető a legnagyobb magyarországi katonatemető. Manapság is zajlanak exhumálások és feltárások. A főkeresztnél található álló névtáblák, valamint fém-névkönyv arra a több mint 7000 háborús áldozatra emlékeztetnek bennünket, akiket már nem lehetett exhumálni. A munka 1992-ben kezdődött. Dékány Margit és Csongrádi János megtervezték a temetőt, amelyet egy azzal határos békeparkkal kombináltak. Ehhez 1998 óta több száz facsemetét telepítettek – ezt a hozzátartozók, az érdeklődők és a Volksbund Deutsche Kriegsgräberfürsorge e.V. tagjai finanszírozták. A Német Hadisírgondozó Népi Szövetségnek Magyarországon további 14 hadi temetője van.

   A Budapesti csata (Budapest ostroma):

1944 augusztusának végén a Vörös Hadsereg Románia irányából támadást indított Magyarország felé. A Német Birodalom szövetségeseként Magyarország különösen fontos szerephez jutott. A másik oldalra átálló Románia elvesztése után itt voltak a német befolyás alá tartozó területek utolsó olajkészletei. Szeptemberben a szovjetek átlépték a magyar határt. Horthy Miklós kormányzó 1944. október 15-én megkísérelte a háborúból történő kiválást. Válaszul aznap megkezdődött a „Panzerfaust” hadművelet és a nyilasok az SS-csapatok támogatásával átvették a hatalmat. Decemberben a Vörös Hadsereg tejesen körbezárta Budapestet. A bekerített városban 70 000 német és magyar katona, valamint több mint 800 000 civil tartózkodott. Budapest ostroma volt a 2. világháború egyik leghosszabb – több mint száz napos – ostroma. A város lakossága a rendkívül hideg 1944/1945-ös télen éhezett.

   Hitler megtiltotta a megadást, utolsó töltényig elrendelt kitartási parancsa katasztrofális állapotokhoz és nagy veszteségekhez vezetett. 30 000 német és 17 000 magyar, a másik oldalon pedig közel 80 000 szovjet és román katona vesztette el életét. A kitörés után megmaradt német csapatok 1945. február 13-án kapituláltak. A magyar főváros ostromának 500 ezer magyar, német és szovjet katona, valamint civil esett áldozatául. Budapest romokban hevert.

   "Az elesettek azonosítása csak azért lehetséges, mert Henry Sternweiler amerikai őrnagy és Armand Klein francia százados 1945-ben szembefordultak a Szövetséges Ellenőrző Bizottság német katonai nyilvántartások megsemmisítésére vonatkozó parancsával. Ezt a megsemmisítést „embertelennek” nevezték, és Eisenhower tábornokhoz fordultak az intézkedés megállítása céljából. Végül sikerült meggyőzni a Szövetséges Ellenőrző Bizottságot arról, hogy a német katonák hozzátartozóinak is joguk van hírt kapni hozzátartozójuk hollétéről. Ez a két tiszt igazi hős. Még egy nyílt paranccsal is szembefordultak és ezzel lehetővé tették több százezer német katona azonosítását. Civil kurázsit tanúsítottak feletteseikkel szemben a lehető legnehezebb helyzetben.”       Ungváry Krisztián