Tízmillió virágzó tőzike birodalmában: virágtenger az Őrség peremén, a Körmend és Horvátnádalja közötti Dobogó-erdőben

Páratlan természeti látványban lehet része azoknak, akik az ország nyugati felén felkeresik az ország két legnagyobb tavaszi tőzikés erdeje közül a Vas vármegyében, az Őrség peremén, a Körmend-Horvátnádalja mellett található varázserdőt, a Dobogó-erdőt. (A másik a Győr-Moson-Sopron vármegyei Csáfordjánosfán található). Mindkét erdő védett, akárcsak maguk a bókoló, fehér-szoknyás virágok. Az országunkban található kétféle tőzike mára szerencsére védett, akárcsak a hóvirágok (természetvédelmi értéke 5000 Ft). Évekkel ezelőtt még ipari méretekben szedték, árusították őket. Szerencsére, ennek ma már vége.  

A tavaszi túrák egyik legszebb látványossága a tőzikevirágzás. A tavaszi tőzike az első napsütés hírnöke. A tőzikét sokan összekeverik a hóvirággal, mert igencsak hasonlóak, és mindkettő az év első virágai közé tartozik. Káprázatos látvány fogad bennünket az őrségi tőzikésben, ahol milliónyi mennyiségben láthatunk tőzikét virágzás idején. Ez a csodálatos erdei virágszőnyeg a Rába folyó és a Pinka patak ártéri erdejében, elvadult holtágak ölelésében pompázik. A Pinka élénk, gyors sodrású már-már folyó, a keleti Alpokból ered, így nem meglepő hogy tiszta vízében jó néhány különleges és ritka élőlény bújik meg. Ilyen például a hód. Hódokat, vagy hódvárat nem láttunk a patakban (bár jó hosszan haladtunk mellette), viszont láttuk a parton hagyott nyomaikat, több tövig átrágott, kidőlt fát éles fogaik lenyomataival. A Rába is különleges folyó, sok rajta az éles kanyar, a hordalékos zátony és a vízbe dőlt fa. Partja és dzsungelszerű fás ártere olyan, mintha egy érintetlen, ősi vadonban járnánk. Több helyen is átvágtunk rajta, hogy kijussunk a partjára. 

A tavaszi tőzike latin neve fehér ibolyát jelent. Minden porcikája mérgező, galantamint tartalmaz, a legelő állatok is kerülik. A méreganyaga viszont a gyógyászatban hasznos elem. Egy meglepő érdekesség: a tavaszi tőzike hangyával terjed. Ez azt jelenti, hogy a virág fehér szirmaival védett függelékes magvait hangyák „hordják szét” és így is szaporodik, nemcsak hagymáról. Mivel az év első virágai közé tartozik, így kuriózumnak számít nektárja, és a beporzást végző rovarok nagy kedvencének számít. Így a növény terjedése nagyrészt a hangyáknak köszönhető: nagyon szeretik a magvakon található mézszemölcs mézharmatát, amihez hozzátapadnak a magvak, majd azokat a hangyák szerte-szét viszik. 

A tavaszi tőzikét hívják hóharangnak, tavaszi hópehelynek, harmatcseppnek és Szent Ágnes virágának is. A Dobogó-erdőben 45 hektáron nagyjából 10 millió tő tőzike virágzik – ezt tudományos alapon állítható, az adatokat a nemzeti park munkatársai mérik. Az erdőben halad a Dobogó-erdő Tanösvény, több ismertető tábla jelzi az állomásokat. A lenyűgöző, bámulatos virágtenger magával ragadó: Micával álltunk a mesés virágmező közepén és csak ámultunk-bámultunk az elénk táruló látványtól, nem bírtunk betelni vele. Mica azt mondta, hogy nem akar hazamenni, itt akar élni. Rengeteg fotót készítettem ezekről a gyönyörű virágokról. Mica azt is mondta, hogy lehet, hogy mind a tízmillió tőzikét lefényképeztem. Igazat adtam neki… Ez a tőziketenger-borította erdő egy lélekgyógyító hely. Aki teheti, keresse fel, nézze meg, merüljön el benne, mert állítom, hogy újjászületve fog hazatérni. S hogy mikor érdemes felkeresni? Fő virágzási ideje február utolsó hete és március első hete.