Létezik a Bakony északi lábánál egy erdő, ahol majd’ húsz méteres fák nőnek, ahol
tíz centiméter vastag, puha fenyőtű-avarban sétálhatsz, és a levegő édeskés
fegyőgyanta illattal telített. Igen, ez Fenyőfő
ősfenyvese, a helyiek védett kincse. Az erdőben a fenyőillat
beszippant, eláraszt, a levegő, az oxigén helyett most ez élteti a tüdőnket. Mindenfelé
csak a csend uralkodik, énekes madarak csicsergésével fűszerezve. No meg
időnként ezt a mélységes csendet a szarvasbikák hangos bőgése töri meg,
messzire visszhangozva. Nem csoda, hisz szeptember, október eleje van, a
szarvasbőgés ideje. Távoli, de száz méterről jövő hangos bőgéseket is
hallottunk…
A Fenyőfőtől Bakonyszentlászlóig terjedő
védett természeti terület nagysága 578 hektár, amelyből több mint 320
hektár fokozottan védett. Az ősfenyvesek Magyarországon a legutóbbi
jégkorszak máig tartó interglaciális
periódusában, a mainál hűvösebb éghajlatú fenyő-nyír korból
visszamaradt, reliktum faj növénytársulások. A Fenyőfői ősfenyvest az teszi egyedivé, hogy ez
Magyarország egyetlen, a jégkorszak óta talajtani okokból fennmaradt őshonos
erdeifenyő-állománya. Homoki fenyvesnek
is nevezzük. Ez a homoki erdeifenyves növénytársulás egyetlen, magyarországi termőhelye. A laza,
tápanyagszegény, homokos talajon ugyanis a lombos fafajok (pl. tölgy, bükk) nem
élnek meg, míg az erdeifenyő igen. A vastag homoktakaró miatt az erőteljes
nyári párologtatás rendszerint úgy lesüllyeszti a talajvíz szintjét, hogy azt már a lombhullató fák gyökerei nem érik el. A
környező patakok (Hódos-ér, Cuha) rendszeresen kiszáradnak. Az itt megtelepedett fenyves azért maradhatott
fenn, mert az ilyen talajban annyira kevés a tápanyag, a víz, hogy a tölgy és a bükk nem él meg rajta.
Az
erdeifenyő a 12 ezer éve végbement jégkorszak utáni felmelegedéskor, az
úgynevezett fenyő-nyír korszakban hódította meg a Kárpát-medencét. A korábbi
eljegesedések során fújó északias szelek hozták a homokot a Bakony szegélyére,
ahol a hegységnek ütközve szétterítették szállítmányukat. A továbbmelegedő
éghajlaton a fenyő a magasabb területekre szorult vissza, helyét fokozatosan
lombhullatók vették át. Az erdő jelentőségére, egyediségére Kitaibel Pál, az európai hírű, kiváló
természettudósunk hívta fel a figyelmet a 18. század végén. A Fenyőfői
Ősfenyves Természetvédelmi Terület fokozottan védett, a Balaton-felvidéki
Nemzeti Park Igazgatóság kezeli.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése