Egy, a jégkorszakból származó fenyőerdő, a Fenyőfői Ősfenyves, a Bakonyban. Megkövült ősparányok, a nummuliteszek, avagy Szent László pénze a Fenyőfő melletti Bodzás-árok szurdokvölgyében.

Létezik a Bakony északi lábánál egy erdő, ahol majd’ húsz méteres fák nőnek, ahol tíz centiméter vastag, puha fenyőtű-avarban sétálhatsz, és a levegő édeskés fegyőgyanta illattal telített. Igen, ez Fenyőfő ősfenyvese, a helyiek védett kincse. Az erdőben a fenyőillat beszippant, eláraszt, a levegő, az oxigén helyett most ez élteti a tüdőnket. Mindenfelé csak a csend uralkodik, énekes madarak csicsergésével fűszerezve. No meg időnként ezt a mélységes csendet a szarvasbikák hangos bőgése töri meg, messzire visszhangozva. Nem csoda, hisz szeptember, október eleje van, a szarvasbőgés ideje. Távoli, de száz méterről jövő hangos bőgéseket is hallottunk… 

   A Fenyőfőtől Bakonyszentlászlóig terjedő védett természeti terület nagysága 578 hektár, amelyből több mint 320 hektár fokozottan védett. Az ősfenyvesek Magyarországon a legutóbbi jégkorszak máig tartó interglaciális periódusában, a mainál hűvösebb éghajlatú fenyő-nyír korból visszamaradt, reliktum faj növénytársulások. A Fenyőfői ősfenyvest az teszi egyedivé, hogy ez Magyarország egyetlen, a jégkorszak óta talajtani okokból fennmaradt őshonos erdeifenyő-állománya. Homoki fenyvesnek is nevezzük. Ez a homoki erdeifenyves növénytársulás egyetlen, magyarországi termőhelye. A laza, tápanyagszegény, homokos talajon ugyanis a lombos fafajok (pl. tölgy, bükk) nem élnek meg, míg az erdeifenyő igen. A vastag homoktakaró miatt az erőteljes nyári párologtatás rendszerint úgy lesüllyeszti a talajvíz szintjét, hogy azt már a lombhullató fák gyökerei nem érik el. A környező patakok (Hódos-ér, Cuha) rendszeresen kiszáradnak. Az itt megtelepedett fenyves azért maradhatott fenn, mert az ilyen talajban annyira kevés a tápanyag, a víz, hogy a tölgy és a bükk nem él meg rajta.

    Az erdeifenyő a 12 ezer éve végbement jégkorszak utáni felmelegedéskor, az úgynevezett fenyő-nyír korszakban hódította meg a Kárpát-medencét. A korábbi eljegesedések során fújó északias szelek hozták a homokot a Bakony szegélyére, ahol a hegységnek ütközve szétterítették szállítmányukat. A továbbmelegedő éghajlaton a fenyő a magasabb területekre szorult vissza, helyét fokozatosan lombhullatók vették át. Az erdő jelentőségére, egyediségére Kitaibel Pál, az európai hírű, kiváló természettudósunk hívta fel a figyelmet a 18. század végén. A Fenyőfői Ősfenyves Természetvédelmi Terület fokozottan védett, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság kezeli.