2025. május 20. - A Méhek világnapja. Óvjuk meg őket, tehetsz MÉH többet!: Zümmögés a múzeumban: kiállítás a méhecskékről a Magyar Természettudományi Múzeumban.

MÉHEK. Nevüket – tiszteletből - mindig csupa nagybetűkkel kellene írni, mint ahogy Nemecsek Ernő nevét írták másodjára a Pál utcai fiúkban… Nemecsek a grund hőse volt, a méhek pedig a Természet szinte észrevehetetlen, apró hősei... A Méhek világnapja alkalmából a méhecskék leírhatatlan fontosságára, megóvására kell felhívni a figyelmet.    

   Sok ember bele sem gondol abba, hogy mekkora jelentőséggel bírnak, milyen fontos szerepük van egyes élőlényeknek a mindennapi életünkben, a közös földi jövőnk megőrzésében. Kezdhetnénk a sort a rovarokkal, akiknek jeles képviselői világviszonylatban is apró méretekkel vannak megáldva, de mégis nagy tömegben végzett munkájuk pótolhatatlan. Ilyenek például a hangyák vagy éppen a méhek.

   Méhek nélkül nincs élet, a globális élelmiszer-termelés 76%-a függ a házi- és vadméhfajok beporzásától, minden harmadik falat étel nekik köszönhető. Ha a méhek kipusztulnának éhezések törnének ki a világban. Nélkülük összeomlana a ma ismert ökoszisztéma a Földön.

   Egyik legjelentősebb életforma, a méhek, akiknek nemcsak a sokak által kedvelt mézet köszönhetjük, hanem a növények beporzásában is hatalmas szerepet vállalnak. Sőt, a méhek az egyetlen lények, akik a méz által tápláló élelmet készítenek az embernek. 

   Az éghajlatváltozás, az intenzív mezőgazdaság, a rovarirtó szerek használata miatt komoly veszély fenyegeti a létüket. Eltűnésükkel összeomlana a ma ismert mezőgazdaság, és az ökoszisztéma nagy része is. Ezért az Egyesült Nemzetek Szervezete, azaz az ENSZ 2017. decemberében május 20-át jelölte ki a méhek világnapjának, amit először 2018. május 20-án rendezettek meg a világon. A jeles esemény dátuma az európai méhészet kiemelkedő alakjának a születésnapjára esik (1734. május 20.), Anton Janša, aki az első osztrák méhészeti iskola vezetője volt. Az ő munkásságának és hiánypótló eredményeinek is állít emléket a Méhek világnapja.

A legismertebb hazai méh fajok:

Mezei poszméh (Bombus pascuorum)

A mezei poszméh Magyarország egyik leggyakoribb poszméh faja. A méhfélék családjába tartozik, és fontos szerepet játszik a beporzásban. Testük zömök, szőrökkel borított, színezete változatos, de jellemzően a fekete, sárga és vörös színek kombinációja.

Földi poszméh (Bombus terrestris)

A földi poszméh a méhcsalád egyik leggyakoribb faja Magyarországon. Nevét onnan kapta, hogy a földben, egér- és vakondjáratokban építi fészkét. Mérete közepes, potroha fekete, sárga gyűrűkkel tarkítva. Szőrzete fekete, de a fején és a torán szürke szőr is található.

Házi méh vagy mézelő méh (Apis mellifera)

Köznyelvben gyakran egyszerűen csak méh. Ők a közismert szorgos-dolgos méhek. Államalkotó rovar. Táplálékuk nektár és virágpor. Ezt az idősebb dolgozók gyűjtik a virágzó növényekről. A nektárt a mézgyomorban, a virágport a hátsó lábukon található dús szőrzeten, a kosárkában szállítják. A fiatal dolgozók méhpempőt termelnek, és ezzel etetik az anyát, ami elengedhetetlen a petetermeléshez.

Bányászméh (Andrenidae)

A bányászméhek az Andrenidae méhcsaládba tartozó rovarok, melyek a méhek közül a legfajgazdagabb csoportot alkotják. Több mint 5000 bányászméhfaj létezik a Földön, melyek az egész világon előfordulnak. A bányászméhek magányosan élő fajok, nem alkotnak kolóniákat.

Karcsúméh (Crabronidae)

A karcsúméhek a méhalkatúak öregcsaládjába tartozó rovarok, melyek több mint 7 000 fajt foglalnak magukba. Jellemzőjük a karcsú testalkat és a hosszú csápok. A legtöbb karcsúméh magányosan él, de vannak társas fajok is. A karcsúméhek nem termelnek mézet, de fontos szerepet töltenek be a beporzásban.

Faliméh (Osmia)

A faliméhek a méhalkatúak öregcsaládjába tartozó rovarok, melyek magányosan élnek és nem hoznak létre kolóniákat. Több mint 4000 faliméhfaj létezik a Földön, melyek közül Magyarországon is sok fajjal találkozhatunk. A legismertebb fajok közé tartozik a szarvas faliméh (Osmia cornuta) és a vörös faliméh (Osmia bicornis).

Azért is nagyszerű alkalom a méhek világnapja, mert ilyenkor jobban fókuszba kerülnek a méhek különböző alfajai is.

Mit tehetünk a méhek pusztulása ellen?

Rovarölőszerek mellőzése. Használjunk olyan természetes megoldásokat, amik nem károsak a méhek számára és örökre száműzzük a mérgező-vegyszeralapú rovarölő-szereket. Egyik kiváltó oka, hogy létrejött a méhek világnapja, hogy a világban történő vegyszerhasználat drámai mértékben növelte meg a rovarok pusztulását.

 

Milyen mézelő növényeket szeretnek főként a méhecskék?

A méhek kedvencei közé tartozik a levendula, a mézontófű, a napraforgó, az akác, a zsálya, a kakukkfű és a bodza.

Méz

A méz a virágok nektárjának és a növényi nedveknek a méhek által átalakított terméke. Fő összetevői a szénhidrátok, elsősorban a fruktóz és a glükóz, továbbá 25 különféle oligoszacharid. Kis mennyiségben fehérjéket, enzimeket, aminosavakat, ásványi anyagokat, nyomelemeket, vitaminokat, aromaanyagokat és polifenolokat is tartalmaz. Érdekesség, hogy barlangrajzok alapján feltehetően már 8000 évvel ezelőtt használta az emberiség a mézet.

Alkalmazása leginkább talán a megfázásos, köhögéssel járó megbetegedések alkalmával merül fel leggyakrabban. Természetes köhögéscsillapító hatása miatt az Egészségügyi Világszervezet (WHO) is ajánlja a mézfogyasztást. (Fontos, hogy 1 éven aluli gyermekek számára fogyasztása a botulizmus kockázata miatt tilos!)

Propolisz

A propolisz olyan gyantás, sárgásbarna színű, ragadós anyag, amelyet a méhek a kaptárak tömítésére és fertőtlenítésére használnak. Eredetét tekintve elmondható, hogy a növények rügyeiből és egyéb növényi nedvekből származik. A propolisz főleg gyantát tartalmaz, illetve viaszt, illóolajokat, pollent és egyéb szerves anyagokat, vitaminokat, ásványi anyagokat és enzimeket. A kutatók több, mint 300(!) összetevőt azonosítottak a propoliszban, ezek többsége a polifenolokhoz tartozik. A leginkább kutatott előnyös hatásai között említhetők, hogy mikrobaellenes, sebgyógyító, szívvédő hatású, valamint hozzájárul az idegrendszer megfelelő működéséhez.

Méhpempő 

A méhpempő fehér, viszkózus gélszerű anyag, mely a fiatal dolgozó méhek garatmirigyében termelődik. Összetételét tekintve vizet, fehérjéket, szénhidrátokat, lipideket, ásványi sókat és vitaminokat tartalmaz. Modern analitikai eljárásokkal ez idáig 185(!) szerves összetevőt sikerült azonosítani. 

Potenciális egészségügyi hatásai elsősorban különleges fehérjéinek, valamint zsírsavainak köszönhetők. Kedvező hatásai között említhető, hogy mikrobaellenes, tumorellenes, májvédő, előnyösen befolyásolhatja a szervezet immunreakcióit, koleszterinszint-csökkentő, antioxidáns és a cukorbetegség kialakulása ellen nyújthat védelmet.

Virágpor (pollen)

Minden virágzó növénynek jellegzetes virágpora van, a virágpor beltartalmi paramétereit befolyásolja az, hogy milyen növényből származik, melyik évszakban gyűjtötték, ezenkívül meghatározó szerepe van a klímának, a környezetnek és a növény korának is. Több, mint 250(!) biológiailag aktív anyagot tartalmaz, köztük fehérjéket, szénhidrátokat, lipideket, zsírsavakat, vitaminokat, ásványi anyagokat, enzimeket és antioxidánsokat. 

Kedvező hatásait többek között a fenolsav és flavonoid összetevőinek köszönheti, amelyek gyulladásellenes hatásúak lehetnek, továbbá a benne lévő fitoszterol és linolsav potenciális daganatellenes hatását is igazolták, poliszacharidjai pedig serkenthetik az immunrendszer működését. A kutatások többsége elsősorban mikrobaellenes, gyulladásellenes, antioxidáns és antimutagén tulajdonságait vizsgálta és az emberi szervezetre gyakorolt jótékony hatásait igazolta.

Nektár 

A nektár a virágok cukortartalmú váladéka, melyet a növény a virágkelyhében nektármirigyei segítségével választ ki. A rovarporozta növények fontos csalogatója. A méhek váladékuk hozzáadásával ebből készítik a mézet. A szó a latin nectar szóból ered, jelentése "nedű", "fenséges ital". Magyar irodalmi nyelvünkben legismertebb példája a magyar Himnusz egy ismert sora: "Tokaj szőlővesszein nektárt csepegtettél". A görög mitológiában az istenek eledele az ambrózia, itala pedig a nektár (ezt már csak én teszem hozzá, a nektársör) volt. 

   Egy szó, mint száz, amilyen kicsik, olyan hasznosak, tehát óvjuk a méheket és vigyázzunk rájuk! S ha egyikük másikuk véletlenül megszúr bennünket - bár kellemetlen -, nézzük el nekik… Meg kell jegyezzem - aranyszabály -, hogy ha mi nem bántjuk őket, akkor ők sem bántanak minket… Egy méhecske vagy darázs csak akkor támad, ha veszélyben érzi magát! És ez így van minden Magyarországon élő állattal… Például, ha az erdőben egy akár kisebb vagy nagyobb darázs (pláne lódarázs) kolóniával találkozunk, ne pánikoljunk, csak szépen, lassan, nagy ívben kerüljük ki őket…