Csókakő vára a "Fehérvárra menő hadi úton". Tatár-dúlta, török-foglalta, feneette-labanc bitorolta várerősség a Vértes peremén.

Csókakő vára a Fejér vármegyei Csókakő település nevezetessége, a megye egyetlen fennmaradt középkori eredetű, a török időkben is használt vára. A Vértes hegység letörésén, egy sziklaplatón épült, a mongol horda inváziója után. Az 1241-42. évi tatárjárás hozott alapvető változást a magyar várrendszer kiépítésében, a korszerűtlen, fa szerkezetű, rosszul védhető várak helyett számos kővárat építettek, IV. Béla, második honalapító királyunk jóvoltából. (Ugyanis, akkor, a ránk törő mongolok majdnem kiirtottak bennünket az alatt az egy év alatt… A tatárjárás felért egy mindent elpusztító sáskajárással... Amint Batu kán hordái kitakarodtak, a szó szoros értelmében újjá kellett építeni az országot...)

  A vár a középkorban stratégiailag kedvező fekvésű erődítmény volt. A Budáról Székesfehérváron át a Győr felé haladó utat ellenőrizte. Ez az út a híres „Fehérvárra menő hadi út”, amelynek említése a Tihanyi bencés apátság alapítólevelében szerepelt legelső magyar nyelvű írott emlékünk. (Az alapítólevelet megmutatom a képek között). A várat az oszmán félhold uralma alatt egy kis létszámú török helyőrség bitorolta. Egy 1690-es vázlatrajzon látható egy mecset is, amelyet Evlija Cselebi (a Török Birodalom Marco Poloja vagy Kőrösi Csoma Sándora) is említ útleírásában. A török világutazó így ír a várról: „Székesfehérvár alá tartozó szubasiság (közigazgatási alközpont). Parancsnoka és elég katonája van. A Bakony hegyei között egy magas dombon álló kicsiny, erős építésű váracska, de én nem mentem be. A várban III. Murád khán dzsámija van…”

   A vár pusztulása – ellentétben sok sorstársával – nem a Habsburg várrombolási őrülethez köthető, a várat az elhanyagoltság, az enyészet változtatta rommá, meg hogy a környékbeli falvak lakói innen vitték a köveket építkezéseikhez… A fél várat már így is elhordták… II. Rákóczi Ferenc nagyságos vezérlő fejedelmünk szabadságharcának leverése (1711) után kőváraink a Habsburg császárok által történt módszeres felrobbantásának a sorozata kezdődött. Félve a "rebellis" magyaroktól, tudatosan lerombolták várainkat, hogy így vegyék elejét a további lázadásoknak. Ez a tény, valamint az, hogy a Habsburgok már I. Lipót idejében sem törődtek a magyar várakkal, elhanyagolták, nem volt az udvarnak pénze a várak felújítására, nem volt pénz a helyőrség zsoldjára, így szélnek eresztették őket, valamint az előbb említett, a sorsukra hagyott várak építőköveinek széthordása vezetett a magyar kővárak szinte teljes pusztulásához. „Vár állott, most kőhalom…” írta meg Kölcsey. Ezért van manapság hazánkban annyi romvár… 

   Az 1850-es években Rómer Flóris, a „Magyar régészet atyja”, polihisztor ismerte fel a vár történelmi és régészeti jelentőségét. A 20. század második felére a gazdátlan vár igen romossá, életveszélyessé vált, melyen csak az 1995-ben megalakult Csókakői Várbarátok Társasága tudott változtatni, így jelentős anyagi támogatásukkal megindultak a régészeti feltárások és helyreállítások, amelyek napjainkban is folytatódnak. Hazánkban számtalan példa volt arra, hogy régen a helyiek inkább széthordták az utolsó követ is egy hősi múltja ellenére is méltatlanul romossá vált vár falaiból, sem hogy tegyenek valamit a környezetükben fellelhető műemlékért és megmentsék azt. A Csókakői Várbarátok Társasága, amely egy lelkes civil szervezet, tagdíjakból, szponzori és önkormányzati támogatásokból, jelentős társadalmi munkával, szinte önerőből elvégezte a várromok környékének megtisztítását, felvezető út és a közmű kiépítését, valamint a vár felújítását, amely még ma is tart. Nem hagyták, hogy a vár elpusztuljon, teljesen leépüljön és romhalmazzá váljon. A vár megóvásával, megmentésével tisztelegnek eleink, magyar vitézeink, hőseink előtt. A Társaság civil tagjai (5-6 fő), építészek, kőművesek, mérnökök, segédmunkások, heroikus módon önerőből és kétkezi fizikai munkájukkal saját maguk renoválják, építik a vár bástyáit, épületeit kőről kőre, minden pénzüket, munkájukat, idejüket rááldozva. Le a kalappal előttük! Tisztelet és megbecsülés érte. A vár belépésért díjat nem szednek, az szabadon látogatható. A bejáratnál el van helyezve egy lelakatolt vasláda, amolyan becsületkassza, és aki úgy gondolja, adományozhat némi pénzt a vár további felújítására, építésére. Mikor elhagytuk a várat, Micával mi is beletettünk 2000 Forintot. A vár mai építői nagy segítséget kaptak a felújításhoz 2017-ben, a Nemzeti Várprogram keretén belül. De ahogy néztem - a vár minden zegét-zúgát bejárva -, még nagyon sok a teendő… De ami biztos és látható, hogy egyre szebb lesz a vár és egyszer majd a kőhalomból felépül és újra büszkén fog állani…