Pesten,
a Károlyi utcában (korábban Kecskeméti/Egyetem utcza) épült palota – mielőtt az
ősi, nemes Károlyi család tulajdonába került volna –, a 17 - 18. század során több
tulajdonos birtokában is volt. 1745-ben Barkóczy Ferenc egri püspök birtokolta.
A püspök nagy pompával rendezkedett be új palotájába, ami a város egyik
legelőkelőbb épülete lett, ahol 1751 augusztus 4-én még Mária Terézia is
megfordult császári férjével, amikoris a palota erkélyéről integetve fogadta a nép
hódolatát. (Magyarországi látogatása tiszteletére ekkor építették a váci
diadalívet. De ennek külön története van, majd ezt is elmesélem…). A palota
1768-ban került végleges tulajdonosainak, a Károlyi család birtokába. Az épület
a főváros klasszicista építészetének jelentős alkotása és maradandó emléke.
Nagy-Károlyi gróf Károlyi György, korának
egyik legműveltebb arisztokrata főura volt; szalonjaiban számos nagyszerű
magyar reformer, irodalmár és politikus fordult meg, a korabeli Pest
színe-java: gyakori vendég volt többek között Vörösmarty Mihály, Kölcsey
Ferenc, Szemere Pál költők, gróf Batthyány Lajos, báró Wesselényi Miklós, Deák
Ferenc és József nádor. A palota híres volt fényes estélyeiről, dísztermében
Liszt Ferenc is zongorázott. Itt meg kell említeni Bártfay László nevét, aki a
gróf és családjának titkára volt. Szintén művelt, nagy tudású irodalmár, az
Akadémia tagja, a Kisfaludy Társaság alapító tagja. A magyar szépirodalom neves
művelői által látogatott irodalmi szalonjának életre hívása az ő nevéhez
fűződik.
Gróf Károlyi György, a világlátott, világi
felfogású, széles látókörű főúr, gróf Széchenyi Istvánnak és báró Wesselényinek
közeli barátja volt, támogatta reformpolitikájukat. Bőkezű mecénása és alapító
tagja volt a Magyar Tudós Társaságnak (a Magyar Tudományos Akadémia elődje)
40 000 forint felajánlásával (Andrássy György gróf és József nádor 10 -
10 000 forintot adományozott. Ebben a zárójelben jegyzem meg, hogy abban
az időben 1 000 forint is hatalmas pénznek számított). Tevékenyen részt vett
az országgyűlés munkájában, Szatmár-megye követe és főispánja is volt. Ősei,
felmenői is nagyszerű emberek voltak, nemesek, a szó igazi értelmében.
A ma ismert klasszicista épületet Károlyi Györgynek
köszönhetjük, aki átépítette, bővítette, modernizálta, főlépcsőházzal, korszerű
istállókkal, könyvtárteremmel látta el és gazdagon díszítette a palotát. A
kivitelező Pollack Mihály, a klasszicista magyar építészet kiemelkedő mestere volt,
sőt Ybl Miklós, a magyar építészet másik leendő nagy géniusza is végzett belső
átalakításokat. Azért csak leendő, mert ekkor Ybl, csak mint inas dolgozott
mestere keze alá…
1838 március 14-15-én a Duna elárasztotta
Pestet. A gróf és felesége részvéttel fogadták palotájukba a szerencsétlen
embereket és gondoskodtak róluk. Károlyi, aktív társadalmi tevékeny-ségével
hozzájárult Pest és az ország fejlődéséhez, felvirágoztatásához; a Magyar
Gazdasági Egyesület alapító tagja, majd elnöke volt 4 200 forint
hozzájárulással, részt vett a Maros szabályozásában, segített Széchényinek a lótenyésztés,
a lóversenyek meghonosításában. Elnöki tisztségeket töltött be a Lánchíd
igazgatóságánál, az alagút-, a vasút társaságnál, a Tiszaszabályozó
társaságnál, a mátrai bányaegyletnél, az írói segélyegylet "ellenőrködő" bizottságánál, az első magyar biztosítótársaságnál, a Földhitel-intézetnél.
Majd minden esetben jelentékeny összegekkel járult hozzá az alapításukhoz. Az
ötvenes években a bécsi hatalom a Nemzeti Színház adóssága miatti bezáratását rendelte
el; a színház megmentése érdekében Károlyi alapot szervezett, amelyhez ő maga
20 000 forinttal járult hozzá.
A szabadságharc alatt Jellasics horvát bán
bitorolta a palotát. A szabadságharcot követő véres megtorlás idején Haynau
itt, a palotában tartóztatta le Batthyányit, akit innen vittek a hírhedt
Újépületbeli cellájába. Haynau önkényesen a gróf palotájában, a ház urának lakosztályában rendezte
be főhadiszállását. A grófi családnak csupán 1-2 szoba használatát
engedélyezte. Károlyi Györgyöt is letartóztatta hazafiságáért, a forradalom
támogatásáért (többek közt például azért, mert feleségével koszorús hintón
mentek Kossuth elé a harcok után), és szintén az Újépületben börtönöztette be.
Egy hónap fogvatartása után, csak súlyos váltságdíj, 150 000 forint
ellenében engedte szabadon. (mondanom sem kell, hogy az ítélőbíró és a főpénztáros ugyanaz
a személy volt; Haynau…). A saját magának „kivett” lakosztály dolgozószobájának
íróasztalán írta alá a több száz kivégzési parancsát és a több ezernyi ítéletét
a bebörtönzésekről, a súlyos várfogságra, vagy vasban, sáncbörtönre szóló
bezárásokról. Ez a jelenet látható a Kőszívű ember fiai című filmben, ahol az
őrült Haynaut a nagyszerű Várkonyi Zoltán személyesíti meg. Haynau a nagy
táncteremben (a mai díszterem) nagy tivornyát rendezett, itt tartotta meg a
helyőrségi bálját, míg az országban folytak az akasztások...
1946-ban a Károlyi név továbbvivője, Károly
Mihály, az 1919-es első Magyar Köztársaság elnöke („munkásságáról”, politikai
szerepéről most inkább ne essék szó…) a palotát felajánlotta az államnak, a
közművelődés javára. 1957-ben nyílt meg az épületben a Petőfi Irodalmi Múzeum
és máig ez a funkciója. A palotához tartozó tágas barokk franciakertet
rendezték, a felét közparkká nyilvánították (ez ma a közkedvelt, a város
tenyérnyi, virágos, zöld szigete, a Károlyi-kert).
Amikor
Haynau találkozott a fogságból kiszabadult gróffal, kezet nyújtott neki, "megköszönve" az ingyen kosztot és kvártélyt. Gróf Károlyi György nem fogadta el
a feléje nyújtott kezet, azt mondta:
–
Uram, ne várjon többet tőlem, mint amennyire kényszerítettek. Szállást adok, de
kezet nem – azzal sarkon fordult és távozni akart. De Haynau utánakérdezett,
hogy mennyi pénzt kíván palotája használatának fejében?
–
Azt ön számíthatja ki legjobban – válaszolta a gróf. – Én az Újépületben egy
szoba havi használatáért százötvenezer forintot fizettem. Ön elfoglalta az
egész palotámat. S palotám majd’ száz szobát számlál…
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése