Ráckeve
szívében, apró falusi házak között egy ódon kőfallal körülvett kis templom és
mellette egy magányos, különálló barokk harangtorony található. Mindkettő
szerencsés körülmények között élte túl a történelem viharait. Kőfallal
általában az erődtemplomokat szokták körülvenni, de a ez fal sajnos nem tudta
megakadályozni, hogy a török uralta időkben, a már magyarok és szerbek által
épített templomegyüttest megvédje a török hordák részbeni pusztításától. Ez volt a Szerb
Porta. Az apró, gótikus, szerb ortodox templomot - amely szerencsére ma is áll
-, 1440 után kezdték építeni, I. Ulászló király idejében. A települést akkor
vegyesen, magyarok és szerbek lakták, nagyjából egyenlő arányban. A templomot
1487-ben Istenszülő Elszenderedésének szentelték fel, de ma hívják
Nagyboldogasszony templomnak is. A török, ide is
eljutván, - nem kímélve az útjába eső keresztény templomokat -, ezt a templomot
is le akarta rombolni. De a templom csodával határos módon mégis megmenekült. A
szerbek által megőrződött hagyomány szerint, egy janicsár berontva a templomba,
dárdáját beledöfte az egyik ikonba. Amikor kilépett a templomkapun, holtan
esett össze. A török katonák, látva társuk halálát, félelmükben elálltak a
templom elpusztításától. Ez a csodatévő
kép a szentendrei Ortodox Egyházi Múzeumban megnézhető, a képen ott látható a hegyes
dárda okozta sérülés.
Az Istenszülő Elszenderedésének temploma -
vagy Nagyboldogasszony templom -, Magyarország és a szerb ortodox egyház egyik
legrégebbi temploma, az egyik legszebb műemléke, és az ország egyetlen gótikus stílusú görögkeleti monostora. Különlegessége, hogy a templombelsőt az utolsó négyzetcentiméterig középkori, bizánci freskók borítják.
A templomba belépve először a Keresztelő
Szent János kápolnába lépünk, onnan a főhajóba jutunk, amelynek hátsó részéből
érjük el a két csodatévő, ingyen gyógyító orvosoknak, vértanúkká vált Szent Kozmának és Szent
Damjánnak felszentelt kápolnát. Mindháromban kissé komor és sötét templombelsőt
találunk. A teljes falfelületeket beborító freskók látványa csodálatos és
lenyűgöző. A bibliai események számos jelenete, történése látható mindenütt, a
földtől a mennyezetig. A boltozatokon a gótikus ívek egy pontba futnak össze,
így a mennyezet mindenhol háló- vagy csillagboltozattal fedett. Ablakai
mérműves (kőrácsos), kőkeretes, csúcsíves kiképzésűek. Magasan fenn a teremtő Atyaisten, a
Fiú, Szűz Mária az apostolok, próféták, szentek és angyalok társaságában láthatók,
középtájon bibliai jelenetek, az Utolsó Ítélet jelenetei a purgatórium
állomásaival, emberevő lényekkel, rémületes bestiákkal, fenevadakkal, míg legalul, szinte a padló szintjének
magasságában a kénköves pokol legsötétebb bugyraiban a bűnös lelkek kínzatnak a vasvillás ördögök őrizetében. A festő drámai és kaotikus módon vizionálja az Apokalipszis napjait; amint azt János apostol jövendöli a Jelenések Könyve című művében, miszerint a Végítélet napján nemcsak az Apokalipszis Négy Lovasa jő el, hanem az Antikrisztus is, akin rajta van a bélyeg, a jel: "Itt a bölcsesség; akinek értelme van, számolja meg a fenevad számát; mert egy ember száma az, akinek száma 666". (Jelenések Könyve, 13:18). Mintha a könyvben leírtak megelevenednének; a Sátán műve mind ott látható a falakon. Sehol máshol nincs még egy ehhez hasonló hely Magyarországon, ahol templombelsőn, falfestményen ábrázolva lenne a rettenetes pokol és a Végítélet szörnyűségei a maga valóságában. A
freskók közül az egyik igazi különlegesség, amelyen Máriát, az Istenszülőt, mint
kislányt, szülei, Joákim és Anna bemutatják a templomban. A kép egyedülálló a
szerb ortodox festészetben. A freskókat a voskopojai Teodor Siemonov mester
készítette.
A templom szentélyét a hajótól egy
gyönyörű, barokk díszítésű ikonosztázion választja el, amely ebben a templomban
különleges szépségű. Művészi, jellegzetes bizánci festésmóddal festett ikonok,
fafaragványok díszítik. Az ortodox hagyományoknak megfelelően a templomban
nincsenek ülőhelyek. A falak mentén csak néhány támaszkodószék van, de azokat
is lehetőleg csak idős, hajlott korúaknak illik igénybe venni, rövid időre. (A liturgiák ceremóniája három órás időtartamú). A
templom hajóját egy három boltíves-árkádos válaszfal osztja ketté. Elöl a
férfiak, míg a hátsó részben a nők tartózkodhattak, imádkozhattak és vehettek
részt a liturgián. A szentélytől balra egy Madonna ikon található, melyen
láncokon, kis hálaadó fém medálok lógnak. A medálok egy-egy testrészt
formáznak, melyeket a meggyógyult emberek hálából ajándékoztak a csodatévő Szűzanyának. Ezek között jól kivehető egy-egy láb, szem, egész test, szív, pólyás gyermek vagy egy női mell.
Mára kevés szerb él Ráckevén. Zömük
átköltözött Lórévre. Így a liturgiákon, szinte állandóan csak heten vesznek
részt, ők is idős emberek. Jó egészséget kívánok nekik, hogy azokon még sokáig ott lehessenek.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése