"A bolondok rendszerint a mezei virágokért rajongnak. A mezei virágok a föld vad gondolatai, nyílnak magoktól szeszélyesen összevissza." (Mikszáth Kálmán: Beszterce ostroma)

2018. január 22., hétfő

Ráckeve görögkeleti monostora, az Istenszülő Elszenderedése ortodox szerb templom



Ráckeve szívében, apró falusi házak között egy ódon kőfallal körülvett kis templom és mellette egy magányos, különálló barokk harangtorony található. Mindkettő szerencsés körülmények között élte túl a történelem viharait. Kőfallal általában az erődtemplomokat szokták körülvenni, de a ez fal sajnos nem tudta megakadályozni, hogy a török uralta időkben, a már magyarok és szerbek által épített templomegyüttest megvédje a török hordák részbeni pusztításától. Ez volt a Szerb Porta. Az apró, gótikus, szerb ortodox templomot - amely szerencsére ma is áll -, 1440 után kezdték építeni, I. Ulászló király idejében. A települést akkor vegyesen, magyarok és szerbek lakták, nagyjából egyenlő arányban. A templomot 1487-ben Istenszülő Elszenderedésének szentelték fel, de ma hívják Nagyboldogasszony templomnak is. A török, ide is eljutván, - nem kímélve az útjába eső keresztény templomokat -, ezt a templomot is le akarta rombolni. De a templom csodával határos módon mégis megmenekült. A szerbek által megőrződött hagyomány szerint, egy janicsár berontva a templomba, dárdáját beledöfte az egyik ikonba. Amikor kilépett a templomkapun, holtan esett össze. A török katonák, látva társuk halálát, félelmükben elálltak a templom  elpusztításától. Ez a csodatévő kép a szentendrei Ortodox Egyházi Múzeumban megnézhető, a képen ott látható a hegyes dárda okozta sérülés.
    Az Istenszülő Elszenderedésének temploma - vagy Nagyboldogasszony templom -, Magyarország és a szerb ortodox egyház egyik legrégebbi temploma, az egyik legszebb műemléke, és az ország egyetlen gótikus stílusú görögkeleti monostora. Különlegessége, hogy a templombelsőt az utolsó négyzetcentiméterig középkori, bizánci freskók borítják.
    A templomba belépve először a Keresztelő Szent János kápolnába lépünk, onnan a főhajóba jutunk, amelynek hátsó részéből érjük el a két csodatévő, ingyen gyógyító orvosoknak, vértanúkká vált Szent Kozmának és Szent Damjánnak felszentelt kápolnát. Mindháromban kissé komor és sötét templombelsőt találunk. A teljes falfelületeket beborító freskók látványa csodálatos és lenyűgöző. A bibliai események számos jelenete, történése látható mindenütt, a földtől a mennyezetig. A boltozatokon a gótikus ívek egy pontba futnak össze, így a mennyezet mindenhol háló- vagy csillagboltozattal fedett. Ablakai mérműves (kőrácsos), kőkeretes, csúcsíves kiképzésűek. Magasan fenn a teremtő Atyaisten, a Fiú, Szűz Mária az apostolok, próféták, szentek és angyalok társaságában láthatók, középtájon bibliai jelenetek, az Utolsó Ítélet jelenetei a purgatórium állomásaival, emberevő lényekkel, rémületes bestiákkal, fenevadakkal, míg legalul, szinte a padló szintjének magasságában a kénköves pokol legsötétebb bugyraiban a bűnös lelkek kínzatnak a vasvillás ördögök őrizetében. A festő drámai és kaotikus módon vizionálja az Apokalipszis napjait; amint azt János apostol jövendöli a Jelenések Könyve című művében, miszerint a Végítélet napján nemcsak az Apokalipszis Négy Lovasa jő el, hanem az Antikrisztus is, akin rajta van a bélyeg, a jel: "Itt a bölcsesség; akinek értelme van, számolja meg a fenevad számát; mert egy ember száma az, akinek száma 666". (Jelenések Könyve, 13:18). Mintha a könyvben leírtak megelevenednének; a Sátán műve mind ott látható a falakon. Sehol máshol nincs még egy ehhez hasonló hely Magyarországon, ahol templombelsőn, falfestményen ábrázolva lenne a rettenetes pokol és a Végítélet szörnyűségei a maga valóságában. A freskók közül az egyik igazi különlegesség, amelyen Máriát, az Istenszülőt, mint kislányt, szülei, Joákim és Anna bemutatják a templomban. A kép egyedülálló a szerb ortodox festészetben. A freskókat a voskopojai Teodor Siemonov mester készítette.
    A templom szentélyét a hajótól egy gyönyörű, barokk díszítésű ikonosztázion választja el, amely ebben a templomban különleges szépségű. Művészi, jellegzetes bizánci festésmóddal festett ikonok, fafaragványok díszítik. Az ortodox hagyományoknak megfelelően a templomban nincsenek ülőhelyek. A falak mentén csak néhány támaszkodószék van, de azokat is lehetőleg csak idős, hajlott korúaknak illik igénybe venni, rövid időre. (A liturgiák ceremóniája három órás időtartamú). A templom hajóját egy három boltíves-árkádos válaszfal osztja ketté. Elöl a férfiak, míg a hátsó részben a nők tartózkodhattak, imádkozhattak és vehettek részt a liturgián. A szentélytől balra egy Madonna ikon található, melyen láncokon, kis hálaadó fém medálok lógnak. A medálok egy-egy testrészt formáznak, melyeket a meggyógyult emberek hálából ajándékoztak a csodatévő Szűzanyának. Ezek között jól kivehető egy-egy láb, szem, egész test, szív, pólyás gyermek vagy egy női mell.
    Mára kevés szerb él Ráckevén. Zömük átköltözött Lórévre. Így a liturgiákon, szinte állandóan csak heten vesznek részt, ők is idős emberek.  Jó egészséget kívánok nekik, hogy azokon még sokáig ott lehessenek.




































































































































































































































































































































































































Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése