"A bolondok rendszerint a mezei virágokért rajongnak. A mezei virágok a föld vad gondolatai, nyílnak magoktól szeszélyesen összevissza." (Mikszáth Kálmán: Beszterce ostroma)

2018. augusztus 21., kedd

Egy lakatosmesternek épült ház, amelyet Ybl Miklós tervezett és Lotz Károly festett; a Dlauchy-ház


A Vámház körút 15. és a Lónyay utca sarkán álló épületet Dlauchy Károly lakatosmesternek tervezte Ybl Miklós a kor neves építésze. Kettejük ismerettsége onnan volt, hogy a fóti templom építkezésén dolgoztak együtt. Az 1863-64-ben épült ház különlegessége a lépcsőház, melyet gyönyörűséges míves kovácsoltvas korlát fon csigakörbe, és a legfelső emeletet, az udvarra nyíló zárterkélyeket díszítő, helyenként hiányos, de mégis majdnem teljesnek mondható színes, festett üvegablakok, amelyek igazán figyelemre méltók.  Mit figyelemre méltók! Egyszerűen gyönyörűségesek! Napfényben játszó, üdítő színkavalkád a sötét lépcsőház, körfolyosók, gankok szürke rengetegében. A lépcsőház mennyezetét Lotz Károly freskója díszítette – egykor. A kapualj nagyon szép, karbantartott.
    A kor bérház funkciójú épületeinek általános kialakítására a díszes kapualj, az előcsarnok és a nagyszabású kényelmes főlépcső volt jellemző, amelyeket a lépcsőház mennyezeti falfreskója koronázott meg. Az épület belső hangulatát emelte a "márvány" díszítésű átjáró tengelyében, az udvarban álló – ma sajnos romos állapotú – díszkút, a korsót tartó nő szobrával, valamint az emeleten található Lotz freskó, amely sajnos egy tűzvész következtében teljesen elpusztult. A lépcsőházban uralkodó félhomály, de inkább sötétség ellenére, a mennyezeti freskót tüzetesebben tanulmányozva, ha nyomokban is, de sikerült néhány színes-homályos képtöredéket felfedeznem. Madarat lehetett volna velem fogatni, amikor ezt észrevettem. Képeimen megpróbálom visszaadni ezt a számomra is meglepő, de annál inkább örömteljes, élményszerű látványt. Hogy milyen lehetett az eredeti, Lotz festette kép, sajnos hiába kerestem kutattam, néztem utána minden lehetséges módon, nem sikerült nyomára bukkannom. Az Országos Levéltár és a Budapest Főváros Levéltárának Közületi Tervtára csak az építési tervrajzokat őrzi, de archív fotó – hogy milyen volt, hogy nézhetett ki a mennyezeti falfreskó –, sajnos nem volt köztük, ilyet sehol nem találtam. Fotóimon megpróbáltam a megmaradt képrészleteket úgymond „restaurálni”. Ezekből ítélve úgy gondolom, – Lotz díszítő, képi világát némiképp ismerve –, hogy  a freskó egy színes, tavaszi hangulatú kép lehetett; hófehér felhők szélén ücsörgő dundi, hurkás combú puttók és felhőket meglovagoló pufók, szárnyas angyalkák játszanak, incselkednek, többen a felhők között szálldosva lebegnek, körülöttük tavaszi, színes virágba borult ágak nyúlnak be a kép széléről, melyeket színes pillangók és lepkék rajzanak körül...




































































































































































































































































































  

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése