"Ajjaj, kibukkant a Dunából az Ínség-szikla"

„Ajjaj, kibukkant a Dunából az Ínség-szikla!”. Amikor ez a szóbeszéd járta Pestet és Budát, az nem sok jót jelentett; az eső elmaradását, szárazságot, aszályt a földeken, tikkasztó hőséget, a mezőgazdasági termények kiszáradását, pusztulását, vagyis ínséges időszakot az országban. 

    Az Ínség-szikla, vagy Ínség-kő, Ínség-zátony egy - általában vízzel fedett - sziklaszirt a Duna medrében, a Gellért-hegy lábánál, a Szabadság híd budai hídfőjétől mintegy 80 méterre, a folyómeder szélétől kb. 8 méterre, az 1645 folyamkilométernél. A szirt tengerszint feletti magassága pontosan 95,76 méter. A mérést 2015. szeptember elején az ELTE térképészei  végezték.

    A nevét onnan kapta, hogy olyan alacsony vízállásnál látható (95 cm alatt), ami csak aszályos időszakban („ínség idején”) fordulhat elő, amikoris a napi 30 fokos, vagy afeletti hőmérséklet tartósan, hosszú időszakaszon fennáll. Ezzel egy időben vagy emellett a csapadékszegény időjárás, a nagy hőség, a szárazság, az eső tartós elmaradása, a folyóvizek erőteljes apadása, a vízfelület nagyfokú párolgása, ill. ezek együttes hatása eredményezi, hogy a Duna vízszintje annyira aláesik, hogy előtűnik a sziklaszirt, amely a Duna folyómeder nagyfokú, erőteljes apadását, alacsony, szinte kritikusan alacsony vízállását, alacsony vízszintjét jelzi. Ennek következtében a szirt - amely különben egy egybefüggő, vízszintes felületű kőpad, vagy plató -, a budapesti vízmércén mért  95 cm-esnél alacsonyabb vízállásnál kerül a víz fölé.

    A sziklaszirt valóban a Gellért-hegy lába, a Duna vizébe lógatott kőlába. A XIX. század végéig a Magyarok Nagyasszonya-sziklatemplom alatt számos nagyobb szikla sorakozott a hegy lábánál, amiknek mintegy folytatása volt a mederben az Ínség-szikla tömbje. A XX. század elején a budai rakpart kialakításakor a felsőbb sziklákat felrobbantották (a Gellért-hegy oldalából is lefaragtak valamennyit), így a vízből kiemelkedő szirtek eltűntek. Ezeknek szikláknak most az Ínség-szikla az egyetlen megmaradt, legmagasabb, víz alatt rejtőző pontja, amely csak időnként, a rendkívül alacsony vízállásnál bukkan elő. Az Ínség-szikla tömbje lefelé lassan elmélyülve folytatódik a folyásirányban jóval a hídon túl is. A Szabadság híd budai pillére is erre a kőszirtre, sziklaplatóra épült. A Budapesti Műszaki Egyetem Tanszékén készült műszeres vizsgálat megállapította, hogy az Ínség-kő anyaga természetes eredetű - a valamikori őstengeri üledékes kőzet -, homokkő. (A Gellért-hegy sziklatömbjét dolomit alkotja).

    A szikla kibukkanását ebben az évszázadban a 2003, 2011, 2015 években és az idén, 2018-ban lehetett megfigyelni. Az idei felszínre kerülését a most, augusztusban, a Budapestnél mért 93 centiméteres alacsony vízállás produkálta. A szirt tömbje a legnagyobb mértékben 2003-ban látszódott (több mint 40 centiméterrel magasodott a Duna vízszintje fölé), mert akkor mérték a folyó legkisebb vízállását, mindössze 51 centimétert. Ez az eddigi hivatalos rekord, ez volt a Dunán a valaha mért legalacsonyabb vízállás. Vagyis, akkor a mederben akár lábon is át lehetett volna kelni egyik partról a másikra, mert csak térdig ért a víz... (A másik véglet; az 1838-as nagy pesti árvíz idején 10 méter volt az árhullám magassága, a belvárosban 1 és 2,5 méter között váltakozva hömpölygött a víz az utcákon…).