„Ajjaj,
kibukkant a Dunából az Ínség-szikla!”. Amikor ez a szóbeszéd járta Pestet és
Budát, az nem sok jót jelentett; az eső elmaradását, szárazságot, aszályt a
földeken, tikkasztó hőséget, a mezőgazdasági termények kiszáradását,
pusztulását, vagyis ínséges időszakot az országban.
Az Ínség-szikla, vagy Ínség-kő,
Ínség-zátony egy - általában vízzel fedett - sziklaszirt a Duna medrében, a Gellért-hegy
lábánál, a Szabadság híd budai hídfőjétől mintegy 80 méterre, a folyómeder
szélétől kb. 8 méterre, az 1645 folyamkilométernél. A szirt tengerszint feletti
magassága pontosan 95,76 méter. A mérést 2015. szeptember elején az ELTE
térképészei végezték.
A nevét onnan kapta, hogy olyan alacsony
vízállásnál látható (95 cm alatt), ami csak aszályos időszakban („ínség
idején”) fordulhat elő, amikoris a napi 30 fokos, vagy afeletti hőmérséklet
tartósan, hosszú időszakaszon fennáll. Ezzel egy időben vagy emellett a csapadékszegény
időjárás, a nagy hőség, a szárazság, az eső tartós elmaradása, a folyóvizek
erőteljes apadása, a vízfelület nagyfokú párolgása, ill. ezek együttes hatása
eredményezi, hogy a Duna vízszintje annyira aláesik, hogy előtűnik a sziklaszirt,
amely a Duna folyómeder nagyfokú, erőteljes apadását, alacsony, szinte
kritikusan alacsony vízállását, alacsony vízszintjét jelzi. Ennek következtében
a szirt - amely különben egy egybefüggő, vízszintes felületű kőpad, vagy plató
-, a budapesti vízmércén mért
95 cm-esnél alacsonyabb vízállásnál kerül a víz fölé.
A sziklaszirt valóban a Gellért-hegy lába, a
Duna vizébe lógatott kőlába. A XIX. század végéig a Magyarok
Nagyasszonya-sziklatemplom alatt számos nagyobb szikla sorakozott a hegy
lábánál, amiknek mintegy folytatása volt a mederben az Ínség-szikla tömbje. A XX.
század elején a budai rakpart kialakításakor a felsőbb sziklákat
felrobbantották (a Gellért-hegy oldalából is lefaragtak valamennyit), így a
vízből kiemelkedő szirtek eltűntek. Ezeknek szikláknak most az Ínség-szikla az
egyetlen megmaradt, legmagasabb, víz alatt rejtőző pontja, amely csak időnként,
a rendkívül alacsony vízállásnál bukkan elő. Az Ínség-szikla tömbje lefelé lassan
elmélyülve folytatódik a folyásirányban jóval a hídon túl is. A Szabadság híd
budai pillére is erre a kőszirtre, sziklaplatóra épült. A Budapesti Műszaki
Egyetem Tanszékén készült műszeres vizsgálat megállapította, hogy az Ínség-kő
anyaga természetes eredetű - a valamikori őstengeri üledékes kőzet -, homokkő.
(A Gellért-hegy sziklatömbjét dolomit alkotja).
A szikla kibukkanását ebben az évszázadban
a 2003, 2011, 2015 években és az idén, 2018-ban lehetett megfigyelni. Az idei felszínre
kerülését a most, augusztusban, a Budapestnél mért 93 centiméteres alacsony vízállás
produkálta. A szirt tömbje a legnagyobb mértékben 2003-ban látszódott (több
mint 40 centiméterrel magasodott a Duna vízszintje fölé), mert akkor mérték a
folyó legkisebb vízállását, mindössze 51 centimétert. Ez az eddigi hivatalos
rekord, ez volt a Dunán a valaha mért legalacsonyabb vízállás. Vagyis, akkor a
mederben akár lábon is át lehetett volna kelni egyik partról a másikra, mert
csak térdig ért a víz... (A másik véglet; az 1838-as nagy pesti árvíz idején 10
méter volt az árhullám magassága, a belvárosban 1 és 2,5 méter között
váltakozva hömpölygött a víz az utcákon…).
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése