Hajdani zsinagógából vívóterem: imaház, gettó, raktár, edzőterem; az angyalföldi zsinagóga a Dózsa György út 55 szám alatt

A Dózsa György úti zsinagóga Angyalföldön, Budapest XIII. kerületében álló zsinagóga. Az eredetileg zsinagógának szánt épületet ma a Budapesti Honvéd vívóteremként használja.

TÖRTÉNETE
A zsinagóga Észak-Pest zsidóságának kiszolgálására épült meg az akkori Aréna (ma: Dózsa György) út mellett. A telek a korábbi zsidó temetővel szemben, az út másik oldalán terült el, és 1907. február 27-én vásárolták meg. Az építkezés Baumhorn Lipót tervei alapján még ebben az évben megindult, és a zsinagóga 1909-ben készült el. Baumhorn a korszak legnagyobb hazai zsinagógaépítésze. Bécsben tanult építészetet, majd hazatérve 1883 és 1894 között Lechner Ödön irodájában dolgozott, aminek hatása egyes épületein is meglátszik. Összesen 22, önállóan tervezett zsinagógája közül az angyalföldi megépítéséig készült el az esztergomi, az fiumei, a temesvári, a szolnoki, az újvidéki, valamint fő műve, a szegedi új zsinagóga. Építészetében keverednek a keleties, a reneszánsz és a szecessziós stílusjegyek.

   A zsinagógát a második világháború végén, a vészkorszak alatt, 1944-45 során gyűjtőtábornak használták, vagyis gettó volt, majd a harcok elmúltával ismét imaház működött itt. Az emigráció hatására a negyvenes évek végére a zsidó közösség létszáma alaposan lecsökkent, a zsinagógát raktárnak használták. Állaga pusztulni kezdett, de a teljes pusztulástól megmenekült, mert az épületet 1984-ben a Budapesti Honvéd Sportegyesület vásárolta meg; felújítást és átépítést követően vívószakosztálya rendezkedett itt be.

Az épület

A zsinagóga épülete középen négyzet alakú centrális térből, előcsarnokból és szentélyből áll. A központi teret kör alakú kupola fedi. A belső falakat sárga, kék, vörös és barna színű geometrikus motívumok díszítik. Miután a Honvéd átvette az épületet, azt renoválták, valamint belül át is építették. Az átépítés során két új födémet építettek be, amivel az edzéshez három szintet biztosítottak. A födém tervezése során ügyeltek rá, hogy az új elemek az épület régi elemeinek sérülése nélkül elbonthatók legyenek. A felújítás során a régi színeket használva díszítették a belső teret, azonban csak geometrikus formákkal, az eredeti szent szimbólumokat nem állították helyre. Összességében a zsinagóga nem szokványos használata, a ma is ott folyó vívóedzések jellege és eszméje nem méltatlan az épülethez.