A III. világháború

A III. világháború

(A Föld pusztulása, azaz az első és egyben az utolsó atomháború története és valós forgatókönyve)

                                                 "Háborúzzatok csak hülye halandók,

                                                  beledögöltök mind"

                                                     Euripidész: Trójai nők (Illyés Gyula fordítása) 

      

(2024-ben levelet írtam Orbán Viktor miniszterelnöknek, Szijjártó Péter külügyminiszternek, Vlagyimir Putyin orosz elnöknek és Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek, amely levél tárgyában kidolgoztam - és megoldást ajánlottam az orosz-ukrán háború lezárására - egy 8 pontból álló releváns, mindenki számára elfogadható, kompromisszumos békejavaslatot, hogy ne kelljen több orosz és ukrán katonának meghalnia a frontokon és eljöjjön végre a hőn áhított béke. De falra hányt borsó, az urak a fülük botját sem mozdították. Hát jól van, akkor tessék: most megírtam a békejavaslat, a békevágy ellenkező pólusát, amikor a dolgokat a világi hatalmak nem a tárgyalóasztalnál döntik el, hanem a fegyvereké az utolsó szó…).

Az orosz–ukrán háború már három éve tartott Kelet-Európában. Oroszország 2022 februárjában támadta meg Ukrajnát. A hadiszerencse mindkét fél részére váltakozó sikereket hozott, bár Oroszország a négy kelet-ukrajnai megyét – nagyobb részben – elfoglalta és tartósan birtokolta. Az Európai Unió és egyben a NATO tagországai – Magyarország kivételével – erőn felül rengeteg sisakot, fegyvert, pénzt, paripát adott Ukrajna támogatására, hogy a keleti frontokon fel tudja venni a harcot az agresszorral szemben, valahogy elkerülje a katonai vereséget és hogy az ukrán gazdaság ne kerüljön teljesen a csőd szélére. De a szándékosan elnyújtott háború, Ukrajna nagyfokú támogatása, a fegyverek erőltetése, az Oroszország ellen hozott szankciók, a megegyezésre, a békére irányuló hajlam teljes hiánya, csak eszkalálták a háborút. A békegalambot örökre a kalickába zárták és még a szárnyait is tövig lenyesték… 

   A leírtakból már kiderül, hogy az agresszor nem más, mint Oroszország, azazhogy Oroszország elnöke, Putyin. Ő támadta meg Ukrajnát, ez egyértelmű és vitathatatlan tény. De nézzük meg már végre – ha már a nagy Nyugat nem teszi -, hogy Putyin miért is támadta meg Ukrajnát, mik voltak a háborút kiváltó tényezők, a háborús ok, azaz a casus belli? Nyugaton (Európai Unió, NATO) nagyon hajlamosak megfeledkezni erről. Inkább azt szajkózzák – ami persze nem igaz – hogy Putyinnak nagyhatalmi tervei támadtak: vissza akarja foglalni Ukrajnát, majd utána – szépen nyugat felé haladva – vissza akarja szerezni a valamikori, az 1990 előtti területi érdekszférájába tartozó volt tagköztársaságokat, majd a Kelet- és Közép-Európa volt szocialista országait, egyszóval a Dicsőséges Nagy Szovjetuniót szeretné visszahozni. Sőt - szól a riogatás - még ekkor sem fog megállni, meg fogja támadni a Nyugat országait is. Nos, aki ilyet mond, az egyenesen egy barom, nincs tisztában a jelenkori és az elmúlt történelmi történésekkel. Putyin nem hülye, hogy Ukrajna után más országokat, pláne NATO-s tagországokat megtámadjon!

   A világban, mára, a sorra ránk zúduló háborúk konfrontációja annyira kiszélesedett, eszkalálódott (nyílt háborúk, proxi háborúk. polgárháborúk), hogy ezek konszolidációja már nem lehetséges. Már nem lehet a háború szellemét visszazárni a palackba. A helyzet, a gazdasági, politikai, katonai, társadalmi helyzet egyre csak rosszabbodik, ahogy Virág elvtárs szokta volt mondani, „a nemzetközi helyzet egyre fokozódik”. Mára, a XXI. századot megérve – ahelyett, hogy az élet minden területén a béke, a békés egymás mellett élés áldásos gyümölcseit szedegetnénk a normalitás, a normális élet-fájáról – az egész Föld egyetlen, nagy puskaporos hordóvá változott. Már csak egyetlen szikra kellett, hogy minden pusztuljon. De a kanócot már meggyújtották és már csak pár centi kellett, hogy leégjen… Innen, az óvóhely bunkeréből jelentem: leégett… A 24. óra utolsó másodperce most kettyent. Vége van.    

   A III. világháború gyakorlatilag már elkezdődött, és itt zajlott a szemünk előtt. Ugyanis a Nyugat, az Európai Unió, a NATO hadban, háborúban állt Oroszországgal. Ha akarják, ha nem. Ha letagadják, ha nem. Ugyan nem közvetlenül – még hadüzenet sem történt egyik résztvevő részéről sem -, de a Nyugat azzal, hogy Ukrajnát lőszerrel, egyre komolyabb fegyverekkel, fegyver– és rakétarendszerekkel, tanácsadói, kiképzési tevékenységgel, hírszerzés, logisztika, légiradar-követő információátadással, pénzzel támogatta, háborús féllé vált, még ha csak közvetve is. Ezt nevezik proxi háborúnak. Ebben az esetben és a gyakorlatban ez úgy néz ki, hogy a Nyugat, a háttérbe húzódva Oroszországgal háborúzott, ki- és felhasználva Ukrajnát, vagyis ukrán katonák százezrei nyugati fegyverekkel a kezükben estek el a frontokon. Kissé vulgárisan lefordítva úgy is mondhatnánk, hogy a Nyugat Zelenszkij péniszével verte a csalánt. Így könnyű… A Nyugatnak (és Zelenszkijnek sem) az ukrán katonák élete nem számított, hadd hulljon a férgese. A Nyugat számítása az volt, hogy ugyan komoly, átütő hadisikereket nem is tudnak elérni, nem is érhettek el (mert Oroszországot nem lehet legyőzni, ezt a II. világháború bebizonyította…), de legalább jól meggyengítik Putyin Oroszországát, katonailag is és gazdaságilag is egyaránt. Legalább ott is hadd hulljon a férgese, hadd hulljon az orosz, hadd folyjék a szláv vér, hadd legyen mindenkinek rossz, nem számít. Viszont a sisakeladás ázsiója a csillagos égig szökött, a fegyveripar virágzott, az olajbiznisz virágzott, óriási profitot kaszáltak egyes országok fegyvergyártó mágnásai, olajcsászárai. A hullahegyek meg az egekig nőttek a lövészárkokban, és a koporsógyártás is jól menő üzletnek bizonyult...

   De térjünk vissza a casus bellihez, amitől egy kicsit elkanyarodtunk. (Előzmény: 2014-ben Oroszország megindította a Krím megszállását az ott élő orosz kisebbség érdekeinek biztosítása ürügyén (a Krím népességének többsége - 80 %-a - orosz nemzetiségű). Putyin bejelentette a Krím egyesülését Oroszországgal és ezzel Oroszország annektálta a félszigetet). Ezek után Putyin most már soha nem fogja visszaadni a Krímet Ukrajnának, erről Zelenszkij ne is álmodozzon: a Krím visszaadása soha nem lesz tárgyalási alap Putyin részéről, ha esetleg talán valamikor béketárgyalásra kerülne sor, erről Zelenszijnek le kell mondania, egyszer és mindenkorra.

   2019 előtt Ukrajnának oroszbarát elnökei voltak. Ezt a „hagyományt” szakította meg Zelenszkij, amikor elnökké választásával kifejezetten oroszellenes politikát folytatott. Vele egy oroszellenes, neonáci, fasiszta, korrupt elnök és kormány került hatalomra. Egy antidemokratikus, végletekig soviniszta, elvakult nacionalista elnök és kormánya. Regnálásával az Ukrajnában élő kisebbségekre alaposan rájárt a rúd! A kisebbségek az oroszbarát elnökök alatt viszonylag elfogadhatóan éltek, identitásukat, kultúrájukat, nyelvüket szabadon gyakorolhatták, megtarthatták. Ennek vetett véget Zelenszkij. Mottója: Ukrajna az ukránoké, aki Ukrajnában él, az ukrán, nincs olyan, hogy orosz, magyar, lengyel, vagy román. A kisebbségek jogfosztása, önrendelkezésük megcsonkítása drámai méreteket öltött: elemi jogaikat minden téren alaposan megnyirbálták, szigorították. A Kárpátaljai magyar kisebbség is erre a mostoha sorsra jutott (a magyar zászlót betiltották, a magyarnak is csak ukránul volt szabad beszélni, állig felfegyverzett ukrán kommandós katonák törték rá az ajtót a magyar iskolákra, a magyar iskolaigazgatókat, tanárokat fizikailag zaklatva, mindent átkutatva, ott az ukrán haza árulóit keresve. Elvakult ukrán nacionalisták barbár módon még a magyarok szent madarát, a turul szobrot is ledöntötték Munkácson, majd ukrán ortodox papok ájtatos áldásával, ukrán népi ruhába öltözött ukrán szűz leányok karéjában, álnok és álszent módon felszentelték az ukrán nemzeti címert a ledöntött turul helyére emelve. Ezzel szimbolizálva, és mintegy üzenve, hogy nektek, magyaroknak semmi helyetek nincs itt Ukrajnában, mert Kárpátalja az ukránoké, Kárpátalja ősi ukrán terület, és Kárpátalja most már Ukrajnáé is marad mindörökkön örökké… Zelenszkij valahogy elfelejti, hogy Kárpátalja soha nem volt Ukrajna része…(De előtte a Szovjetunió vagy Csehszlovákia része sem…).

   Ha a magyar kisebbségre rájárt a rúd, akkor az orosz kisebbségre – akik Kelet-Ukrajna négy megyéjében laktak, népességarányosan döntő többségben – őrájuk százszorosan rájárt a rúd. Az ukránok vérfagyasztó oroszellenessége közismert, ez az elmúlt idők történelmi (véres) eseményeiből következik. Valóban, egyáltalán nem volt jó soruk Sztálin ideje alatt, de a náci megszállás alatt sem, a II. világháború idején, amikor először ugyan kollaboráltak a fasisztákkal (felszabadítóként fogadva őket), de aztán ráfáztak a sompolygásra, mert a németek aztán ugyanúgy kizsákmányolták majd irtották őket, mint az oroszokat: az is alacsonyrendű szláv, ez is… A háború után Sztálin bosszúja sem maradt el… Így tehát nem véletlen, hogy az ukránok – enyhén szólva – nem kedvelik az oroszokat. És ez az oroszellenesség nyilvánult meg Zelenszkij „uralkodása” alatt, ahogy és amilyen kegyetlenséggel bánt az orosz kisebbséggel szemben: elnyomás, tiltás, teljes körű jogfosztottság az élet minden területén, agresszió, kegyetlen erőszak, atrocitások, lincselések jellemezték az orosz kisebbséggel szembeni bánásmódot. Nos, Putyin ezt elégelte meg, és az ott élő oroszok védelmében, erre hivatkozva támadta meg Ukrajnát. Vagyis az orosz ajkú, külhoni orosz emberek védelmében!! Putyin már évekkel ezelőtt, 2014 tájékán jelezte a nagy Nyugatnak, az Uniónak ezen tényeket, valamint azt, hogy egy oroszellenes, neonáci, fasiszta kormánya van Ukrajnának, valamint nem nézi jó szemmel azt sem, hogy Zelenszkij a NATO-ba akarja felvetetni Ukrajnát. Putyin szemében Ukrajna NATO tagsága vörös vonal! Olyan, mint a spanyol bika szemében a vörös posztó. Putyin számára ez a három nyomos ok jelentette a casus bellit, a háborús indokot. Szerintem elégé alátámasztott okok, nyomos érvek és kétségtelen tények… Nos, a nagy Nyugat mindezen tények hallatán, még a füle botját sem mozdította!..

   És még valami. Putyin nem az ukrán nép ellen háborúzott. Putyin Zelenszkij ellen, egy fasiszta, korrupt, nacionalista, orosz-gyűlölő ukrán elnök és kormánya ellen háborúzik. Putyin és az orosz nép Zelenszkij elfogadhatatlan, antidemokratikus politikai ideológiája, kisebbséggyűlölő politikája ellen vívott háborút. Jogosan. Még akkor is, ha ő az agresszor...

2025. június 2. Ukrajna mélységi dróntámadást hajtott végre Oroszország távolabbi területein, az orosz stratégiai hadászati (atomfegyver hordozására is alkalmas) bombázó repülőgépek ellen, komoly veszteséget okozva Oroszországnak.

2025. június 3. Putyin soha nem látott válaszcsapást mért ukrán városokra (Kijev, Harkiv, Odessza). Drónbombák százai zuhantak Ukrajnára. Közben kiderült, hogy az Oroszország elleni drón-hadművelet előkészítésében és megszervezésében az angolok segítették az ukránokat… Ez már nyílt hadbalépés Oroszország ellen az Egyesült Királyság részéről – állította Putyin.

2025. június 22. Irán egyoldalúan lezárta a Hormuzi-szorost. Az amerikai és angol olajszállító tankereket megállították és azokat lefoglalva, iráni kikötőkbe kényszerítették. Amerika egy repülőgép-anyahajót és négy hadihajót vezényelt a térségbe. Az iráni és jemeni csatahajók rálőttek az amerikai hadihajókra. Egy amerikai csatahajó súlyosan megsérült. Az amerikai válaszcsapás során hat iráni és két jemeni hadihajó elsüllyedt, egy (azonosítatlan hajó) pedig megsérült. 24 amerikai és 1845 muszlim tengerész halt meg.

2025. június 25. A Közel-Keleten tovább eszkalálódott a háborús helyzet. Irán ballisztikus rakétákkal folyamatosan támadta Izraelt. Bombák hullottak Tel-Avivra és Jeruzsálemre. A halálos áldozatok száma több ezer.

2025. június 26. Izrael is folyamatosan bombázta Iránt. Izrael 46 mélységi harci gépével megtámadta és lebombázta az Iszfahán atomerőművet, Irán legnagyobb nukleáris létesítményét. Izrael a többi iráni atomerőművet is támadta. A lebombázott vagy sérült atomerőművekből nagy mennyiségű urán szabadult fel. A halálos áldozatok száma sok ezer, a radioaktív sugárzással szennyezett levegő a fél országot beterítette. Milliók kaptak erős dózisú sugárfertőzést. A halál folyamatosan arat köztük…

2025. június 27. Irán több ezer bombadrónnal és nagy hatótávolságú ballisztikus rakétával támadta Izraelt. Jeruzsálem teljesen elpusztult, a főváros is súlyos károkat szenvedett. 32 456 izraeli civil pusztult el a robbanások következtében és a romok alatt. Netanjahu és családjának tetemeire saját házuk romjai alatt találtak rá.

2025. június 29. Ukrajna, saját területén, terrorista szabotázsakcióval - célzott dróntámadással - súlyosan megrongálta a Barátság II kőolajvezetéket. Nagy mennyiségű nyers kőolaj ömlött a földre. Ezek után Oroszország elzárta a vezetéket. Úgy néz ki, hogy végleg, mert a vezeték javítása nem vált lehetségessé. Magyarország olaj nélkül maradt. Nyilvánvaló, hogy Ukrajna - ráadásul a tél beállta előtt – így akarta büntetni Magyarországot a szerinte az Ukrajnával szembeni „barátságtalan” lépései miatt. (Zelenszkij már megint elfelejtette, hogy Magyarország – bár fegyverrel nem segítette Ukrajnát – viszont segítő kezet nyújtott neki a háború alatt, amikor ukrán menekültek tízezreit fogadta be, biztonságos szállást, ellátást adva nekik, a felnőtteknek munkát biztosítva. Az országban ukrán gyerekek ukrán nyelven tanulhattak, elvitték őket a Balatonra nyaralni, ukrán sebesült katonákat gyógyítottak magyar orvosok, ápoltak magyar nővérek…). Zelenszkij közleményt adott ki, hogy a vezeték elleni terrorakcióhoz nincs közük, azt az oroszok tették. Putyin elhatárolódott az állítástól, cáfolta és határozottan visszautasította, mondván, hogy az oroszoknak nem érdekük, hogy megrongálják a vezetéket, különben is, azon a napon és abban a körzetben és még a távolabbi környékén sem, semmilyen dróntámadást nem hajtottak végre. Zelenszkij lebukott…

2025. június 30. Megérkeztek a német Taurus névre keresztelt ballisztikus, nagy hatótávolságú rakéták Ukrajnába. Németország 68 darab ilyen típusú rekétarendszert adott át Zelenszkijnek.

2025. július 1. Izrael légiereje több hullámban bombázta Teheránt, iszonyatos pusztítást okozva anyagi és emberéletben. Amerika hadba lépett Izrael oldalán. Vadászbombázóival Irán katonai és nukleáris létesítményeit támadta. Amerika Irán ellen bevetette az amerikai hadsereg legerősebb, nem nukleáris bunkerromboló bombáját, a MOAB (Massive Ordnance Air Blast) nevű bombaszörnyeket, amelyek mélyen a föld alá hatolva, 120 méterig, minden bunkert és az abban levő létesítményt elpusztít. Az USA 8 darab MOAB-ot vetett be, teljesen elpusztítva és felszámolva Irán titkos urándúsító és nukleáris tölteteket gyártó föld alatti bázisait.

2025. július 15. Ukrajna, saját területén terrorista szabotázsakcióval - célzott dróntámadással – 101 drón indításával, támadást indított a Zaporizzsjai atomerőmű ellen. Az oroszok a java részét lelőtték, de nyolc drón becsapódott az erőműbe. A kettes és a négyes reaktor felrobbant, a hármas súlyosan megrongálódott. A robbanások következtében nagy mennyiségű urán aktiválódott, nagy területre kiterjedő radioaktív légszennyezést okozva a légkörben. Putyin vészhelyzetet hirdetett, 100 kilométeres körzetben rendelt el gyors evakuálást, amely ukrán állampolgárok tízezreit is érintette. Zelenszkij az állította, hogy nincs közük az atomerőmű elleni támadáshoz, azt az oroszok tették. Az egész világ előtt nevetséges állítását cáfolja az a körülmény, hogy az atomerőmű már 2 éve orosz fennhatóság alatt van… Putyin ezért még csak nem is reagált a nevetséges vádakra, ellenben kemény válaszlépést ígért… Zelenszkij megint lebukott…

2025. július 17. Zelenszkij vérszemet kapott, az EU maximális támogatását változatlanul érezve a háta mögött, Ukrajna az orosz-ukrán frontokon, valamint a nagyvárosok ellen piszkos bombát vetett be. Vele egy időben, Ukrajna nagyszabású dróntámadást intézett Moszkva ellen. Egyúttal a németek által az ukránoknak átadott nagy hatótávolságú Taurus rakétákkal is támadta Moszkvát. Az orosz légvédelem a drónok és a rakéták java részét megsemmisítette, de több drón és rakéta a fővárosba csapódott. A Kremlt és környékét több találat érte, köztük két Taurus rakéta lerombolta a Kremlt, Oroszország történelmi szimbólumát. Putyin a támadáskor ott tartózkodott, súlyos karsérülést szenvedett, azonnal műteni kellett, és két ujját elvesztette. A várost összesen nyolc drón és öt Taurus rakéta találta el, a legtöbb polgári lakóépületekre hullott. 2983 volt a halálos áldozatok száma, több mint 3500-an megsebesültek. Putyin nyilatkozott: azt mondta, a háború ezzel globális méreteket öltött, és Oroszország feljogosítva érzi magát, hogy célpontnak tekintse azon országok katonai és nem katonai létesítményeit, amelyek megengedték az ukránoknak, hogy az ezen országoktól kapott fegyverekkel Oroszország területére mérjenek csapásokat. Ha a válaszcsapás során polgári áldozatok is lesznek, azért Oroszország nem vállal felelősséget. Putyin megfenyegette Zelenszkijt: a piszkos bomba és a Taurus rakéta bevetése miatt „pokoli árat fog fizetni”. Elmondta, hogy Zelenszkij részéről a radioaktív piszkos bomba használatát egyértelműen nukleáris hadviselésnek tekinti.     

   Putyin mérlegelt: az elmúlt történések azt a szándékot erősítették meg benne, hogy elhatározta, Ukrajna ellen beveti az atombombát. Újra mérlegelt: ha beveti az atombombát (mint ahogy az amerikaiak tették 1945-ben két esetben is Japán ellen, amikor ártatlan, védtelen polgári lakosokra, gyerekekre, nőkre, öregekre dobta az atomot Truman, széles vigyorral. Amerika szemében Truman - s talán a világ egy részének szemében - háborús hős, pedig semmi más, mint egy aljas, lelkiismeretlen tömeggyilkos, háborús bűnös, egy gyáva, pitiáner politikai bűnöző…), szóval ha beveti az atombombát Ukrajna ellen, akkor erre mi lesz az USA, a NATO és az EU reakciója? Putyin úgy látta, hogy: semmi! Az előbb felsoroltak közül egyik sem mer, vállal már akkora kockázatot, hogy erre válaszlépésként katonailag, pláne atomrakéták bevetésével megtámadja Oroszországot. Ekkora áldozatot meghozni Ukrajnáért már nem éri meg!..

2025. július 30. Putyin nukleáris atomcsapást mért Ukrajnára. Egy darab atomtöltetű rakéta, az RS-28 Sarmat interkontinentális ballisztikus rakéta, közismert nevén „Sátán 2” kilövését rendelte el. A célpont: Kijev. A hatóerejüket illetően ezek az atombombák, egyenként akár több százszor nagyobb pusztító erővel bírnak, mint az 1945-ben Japánra ledobott „kezdetleges” történelmi bombák, Truman kedvenc atombombái. Kijev teljesen elpusztult, s mivel a támadás teljesen váratlanul érte az ukrán fővárost, a város teljes lakossága is elpusztult. A halálos áldozatok száma több mint hárommillió.

2025. július 31. Ukrajna kapitulált. Zelenszkij és kormánya minden tagja elpusztult. Trump felhívta telefonon Putyint és tiltakozását fejezte ki. Putyin tudomásul vette. Tiltakozott az ENSZ és az Unió országai is. A drámai esemény után Trump, a NATO és az Unió mérlegelt és semmilyen katonai válaszlépést nem tett Oroszország felé.

   Putyin meg akarta büntetni Németországot is, mert tulajdonképpen a felelőtlenül az ukránok kezébe adott Taurus rakétákkal indítottak támadást az ukránok Moszkva ellen. A német kancellár nyakló nélkül adta át a nagy hatótávolságú, Taurus rakétákat  Zelenszkijnek, sőt még biztatta is, hogy minden kötöttség nélkül használja a frontokon és még tippeket is adott, hogy Ukrajna milyen orosz mélységi, hátországbeli célpontokat lőjön vele… Putyin, erről értesülve, figyelmeztette Németországot, hogy a veszélyes fegyver átadásával a tűzzel játszik, és hogy ennek súlyos következménye lesz…

   Putyin újra mérlegelt: mit fog tenni az USA és a NATO, ha atombombát dob Berlinre. Azonnal meg is válaszolta a kérdést magának: semmit! Németországnak nincs atomfegyvere, tehát ilyen hasonló kaliberű katonai válaszcsapással nem fog tudni operálni. Mi a helyzet az USÁ-val és a NATO-val – gondolta Putyin – vajon, ugyan támadás ért egy NATO tagországot, de megéri-e az USÁ-nak vagy a NATO atomnagyhatalmainak atomot bevetni Oroszország ellen? Nos, nem éri meg – mérlegelte a helyzetet Putyin – nem vállalnak ekkora kockázatot, még Németországért sem, ha ezzel saját országukat atomháború eszkalációja fenyegeti és országuk, államuk, népük fennmaradása vagy teljes pusztulása a tét.

2025. augusztus. 2. Berlint atomtámadás érte Oroszország részéről. 1 darab Sátán atomtöltetű rakéta robbant Berlin felett. A német főváros teljesen elpusztult, s mivel a lakosság nem tudott a támadásról, a város teljes lakossága is elpusztult: 3,8 millió ember. Még holtestek sem kerültek elő, mert az emberek az iszonyatos, izzó atomfelhőben elégtek vagy elpárologtak. A város épületei a föld szintjével váltak egyenlővé, azaz Berlin reggel 8 óra 15 perckor eltűnt a föld színéről. Putyin számítása bevált: bár az Egyesült Államoknak viszonylag nagyszámú (268 darab) telepített nukleáris rakétája van Németországban és Putyin részéről NATO-s tagállamot ért külső támadás, Trump mégsem nyomta meg a piros indítógombot…. Ehelyett Trump újra tiltakozott, de most már nem volt olyan határozott a hangja, mint előző telefonbeszélgetésük alkalmával, sőt Putyin úgy érzékelte, hogy némi félelem, bátortalanság és békítő, csendesítő szándék érződött a hangjában. Az amerikai atomrakéták egyenlőre a német silókban maradtak…  

   Kína és Észak-Korea megfenyegette az USÁ-t és a NATO tagországait, hogy amennyiben Oroszország ellen válaszlépéseket fontolgatnak vagy tesznek, azaz szárazföldi úton vagy atomfegyverekkel támadják, készek atomarzenáljukkal támogatni Oroszországot.

   Az ENSZ és az Európai Unió vakegér és béna kacsa módjára viselkedett a kialakult világkrízist követően. Tehetetlenül követte az eseményeket, vagyis nem tett semmit. Tiltakoztak, elítélő nyilatkozatok láttak napvilágot, az orosz nagyköveteket berendelték és újfent tiltakozásukat fejezték ki. Az orosz nagykövetek a tiltakozásokat tudomásul vették.

2025. augusztus 3. Izrael és az USA atomrakétákat vetett be Irán és Jemen ellen. Izrael a rendelkezésére álló 90 atomtöltetéből 35-öt Iránra, 12-öt Jemenre dobott. Amerika 10-et Iránra, egyet pedig Jemenre dobott. A két főváros Teherán és Szanaa teljesen megsemmisült, a halálos áldozatok száma több mint három millió. Az iráni ajatollah és a teljes iráni állami és forradalmi katonai vezetés meghalt. A két ország kapitulált.

2025. augusztus 4. Oroszország 1 darab atombombát dobott Párizsra és 1 darab atombombát dobott Londonra. Putyin úgy látta, hogy az USA és Németország mellett ez a két ország támogatta legjobban fegyverrel Ukrajnát, veszélyes, nagy hatótávolságú rakétarendszereket juttatva Zelenszkijnek. Putyin úgy gondolta, hogy elérkezett az idő, hogy ezt a két országot megbüntesse. Párizs és London elégett, teljesen elpusztult, a halálos áldozatok száma elérte a tízmilliót.

2025. augusztus 5. Észak-Korea a 20 darab nukleáris atomtöltetéből – figyelmeztetésül, hogy az USA nehogy megpróbálja megtámadni Oroszországot - 1 darab interkontinentális ballisztikus atombombát az amerikai Los Angeles fölé juttatott és a városra dobta. A város a földdel vált egyenlővé, az atom-infernóban a város teljes lakossága, 3,8 millió ember elégett, radioktív poreleggyé vált… Nemhogy írmagjuk, de még nyomuk sem maradt.

   Távol-Keleten Kína megtámadta Tajvant. Légi fedezet és a kínai hadiflotta támogatása mellett kínai csapatok léptek tajvani szárazföldre. Trump a Dél-Kínai tengerre vezényelte repülőgép-hordozó anyahajói közül a Nimitz-et, az Eisenhowert, a Carl Vinsont és a Harry Trumant (nahát, még egy repülőgép-anyahajót is elneveztek erről a gazemberről…), ahol azok tűzharcba keveredtek az ott állomásozó kínai repülőgép-hordozókkal. Hogy ki lőtt először, azt most már megmondani nem lehet, a tűzpárbaj során két amerikai és két kínai repülőgéphordozó süllyedt el és mindkét részről több ezer tengerészt nyelt el a hullámsír. A két ország légiereje is összecsapott, az ádáz tűzharc során a két fél részéről (szinte egyenlő arányban) sok száz harci gép zuhant lángolva a tengerbe és mintegy 1845 pilóta vesztette életét.

   Észak–Korea 1 darab atomrakétát lőtt ki Dél-Koreára, a fővárost, Szöult támadva. Célja az volt, hogy Dél-Koreát végre térdre kényszerítse és a másik Koreát magához, Észak-Koreához csatolja. Szöul elpusztult, a halálos áldozatok száma több mint kilencmillió. Ez a hadicselekedet annál is szomorúbb és tragikus volt a két koreai ország között, mert egy testvérnép gyilkolt egy azonos fajú, azonos génekkel rendelkező másik testvérnépet. Mint amikor a bibliai Káin megölte a testvérét, Ábelt…

2025. augusztus 6. Hirosima évfordulóján Észak-Korea 1 darab atombombát dobott Japánra, hogy Japán se érezze jól magát. Az atom az ősi ellenség fővárosa, Tokió felett robbant, a város teljesen megsemmisült, az egyenleg: 20 millió halott.

   Kim Dzsongun úgy tervezte, hogy Kína mellett kiállva, figyelmeztetésül még egy atomot dob az USA egy másik nagyobb kaliforniai városára. De ezt már nem tehette meg, mert még aznap este, 21 óra 40 perckor Amerika egy mindent elsöprő atomtámadással a földdel tette egyenlővé Észak-Koreát. Az ország területére Amerika 5428 darab atomtöltetéből 321 darab hullott. Kim Dzsongun érzékelve a veszélyt, a sarokba szorított fenevad kétségbeesésével a maradék 18 darab atomtöltetét elindította Amerika nyugati partja felé. Mind a tizennyolc atomtöltet célba ért… Hogy ezek az atombombák milyen pusztítást okoztak az amerikaiaknak, azt Kim Dzsongun már nem tudhatta meg… A kölcsönösen okozott nukleáris tűzviharban több millió amerikai és észak-koreai állampolgár halt meg. Az emberek most már úgy hullottak, mint a legyek az őszi hidegben…

2025. augusztus 10.  Az Egyesült Államok 1 darab atombombát dobott Kínára, Tajvan megtámadása miatt. A célpont Peking volt. A civil áldozatok száma: 22 millió ember.

2025. augusztus 11. Az USA figyelmeztetésül 1 darab atombombát dobott a távol-keleti orosz Vlagyivosztokra, az Oroszország részéről, az Egyesült Királyságot és Franciaországot ért atomtámadásai miatt. Ezzel egyidőben az Egyesült Királyság a 225 darab atomtöltetéből 82 darab, Franciaország pedig a 290 darab atomtöltetéből 88 darab atomtöltetet juttatott el Oroszország fölé. A pokol kapui omlottak Oroszországra…

   A most már végképp megállíthatatlan, kölcsönösen előidézett atomkrízis eszkalációja bizonyította, hogy a nemzetközi atomsorompó egyezményt egyik atomhatalom sem tartotta magára kötelező érvényűnek és azt mindegyikük szégyenteljes módon, a minimális felelősségérzet és érzékenység teljes hiányában felrúgta és lábbal tiporja. 

   Közben az India-Pakisztán közti etnikai-területi vitából adódó elmérgesedett helyzetet a két ország úgy „oldotta meg”, hogy teljes atomarzenáljukat bevetették egymás ellen: India 160 és Pakisztán 165 atomtöltetű rakétája „cserélt gazdát”. A két ország nemzethalált szenvedett, és a két ország megszűnt létezni: a halálos áldozatok száma a két ország részéről több mint 1, 5 milliárd ember.

2025. augusztus 14. Oroszország válasz atomcsapással elpusztította az Egyesült Királyságot és Franciaországot. Az Egyesült Királyságra a most már 5 973 orosz atomtöltetből 221 darab, Franciaországra pedig 528 darab atom hullott. Macron elnök, a legnagyobb „atompártoló” (a másik háborús gazember), családjával elhagyta a süllyedő hajót és Izlandra menekült… A két nyugati ország érzékelve a veszélyt és az elkerülhetetlen véget (Game over) atomarzenáljuk összes megmaradt nukleáris rakétáját útnak indították az atomsilókból Oroszország felé: szám szerint az Egyesült Királyság 143-at, Franciaország 202-öt. Közben, mint az eső, úgy hullottak a két országra az orosz atombombák is. Ezzel Anglia, illetve az Egyesült Királyság, valamint Franciaország számára is bekövetkezett a vég, az elkerülhetetlen nemzethalál, országaik teljes pusztulása.

   Az eddig, a nukleáris hatalmak által bevetett nagyszámú atomrakéták nagy volumenét figyelembe véve tudni kell, hogy mindegyik ilyen ország mostanra – az atomháború eszkalációját figyelembe véve, a tekintélyes mennyiségű, raktárakban tárolt – tartalék - nukleáris tölteteit, a rendkívül kritikus helyzetre való tekintettel, kiemelt prioritással - bevetésre kész állapotba hozta. Vagyis ezek a nukleáris töltetek interkontinentális ballisztikus rakétákra szerelve, immár azonnal bevethetők voltak.

A termonukleáris kataklizma kiteljesedett, dúlt a totális atomháború a Földön, de Isten, odafent a Mennyekben ülve, nem avatkozott közbe, tétlen szemlélője maradt az eseményeknek. Nem foglalt állást egyik vagy másik háborúzó fél mellett sem, nem segített senkinek, hiába szálltak fel hozzá az „Isten, segíts meg!” kiáltások milliói. Hiszen, amikor az első emberpárt kiűzte az Édenkertből, kezükbe adta a sorsuk irányítását… Lenézett a lángborította Földre a felhők közül, és csak annyit mondott: „Háborúzzatok csak hülye halandók, beledögöltök mind!”. Majd hátradőlt a kényelmes foteljébe és rágyújtott egy illatos kubai szivarra. Mennyei volt… (Egy dobozzal sikerült megmenekítenie két atomvillanás között).

2025. augusztus 15. Kína hajnali 4 óra 10 perckor, az Iránt, Észak-Koreát és az Oroszországot ért, valamint a főleg őt ért atomtámadás miatt az összes – 350 darab - atomtöltetét elindította az Egyesült Államok területei felé. Előtte, 1-1 darab atomot dobott Pearl Harbor, Guam és Midway szigeteire, ezzel megsemmisítve az amerikai tengeri támaszpontokat és a teljes amerikai hadiflottát.

   Vele szinte ugyanabban az időpontban, hajnali 4 óra 11 perckor Oroszország is elindította szárazföldi silóiból és az atomtengeralattjárókról indítható a maradék, de még mindig tetemes mennyiségű - szám szerint 5224 darab – atomtölteteit hordozó interkontinentális ballisztikus- és cirkálórakétákat Amerika felé. A legtöbbje (4962 darab) hiperszonikus sebességgyorsító rendszerrel volt felszerelve. Oroszország atomtölteteinek egy részét - szám szerint 260 darabot - a Csendes óceánon cirkáló atommeghajtású tengeralattjáróiról lőtte ki.   

   Amerika megfigyelő radarrendszere érzékelte, hogy az orosz szárazföldről és az óceáni térségből atomtöltetű interkontinentális rakéták emelkednek fel és közelednek az Egyesült Államok felé. De csak bemérni tudták őket, elhárítani, lelőni nem, mivel azoknak a Föld sztratoszféráján túl, a Kármán-vonal felett, kb. 120 kilométer magasságban, tehát a világűrben volt a ballisztikus röppályájuk. Emiatt az amerikai légvédelem, légelhárítás hatékonysága tehetetlenné vált. Az észlelést követően Trump elnök azonnal megnyomta a piros indítógombot. „God bless America”. 5015 darab amerikai ballisztikus nukleáris töltetű rakéta emelkedett fel az amerikai szárazföldi atomsilókból és vette útját Oroszország és Kína felé. Az orosz nagyvárosokra 3651 darab, Kínára pedig 1454 darab atombomba hullott. Amerika, Oroszország és Kína a rettenetes izzó, nukleáris pokolban elpusztult, lakosságuk 99,9 %-a megsemmisült, hamuvá vált. 

   Az Apokalipszis négy lovasa végigvágtatott a Földön. A láthatatlan radioaktív sugárfelhők lassan az egész Földet beterítették. Átterjedtek Dél-Amerikára, Afrikára, Ázsia minden részére és minden embert megölt. Sok millióan, akik nem haltak meg azonnal a pokoli tűzviharban, azok a sugárbetegség lassú és rettenetes kínjai és szenvedései közepette pusztultak el…  

   Csak néhány tízezer ember tudott ideig-óráig „atombiztos” bunkerekben meghúzódni. De számukra sem volt biztató a jövő, mert a radioaktív sugárzás beszennyezte, megfertőzte a levegőt. Nagydózisú sugárfertőzés és/vagy fulladás várt a kisszámú túlélőre a „teljes biztonságot” nyújtó bunkerekben is…              

2025 augusztus 16. A Földön beállt a tényleges, totális atomcsend. Egyetlen árva atomtöltet sem maradt a silókban, mindahány bevetésre került és fel is robbant rendesen, úgy ahogy kell. Nagyvárosok ezrei tűntek el a Föld színéről, s az ember, mint a földi evolúció legmagasabb szintű képviselője, szintén eltűnt, szépen kihalt, úgy ahogy kell... Megint csak Isten lelke lebegett a vizek fölött... 

   A Természet átvette az ember szerepét a bolygón. Ő talán túléli, ha elül az atomvihar szele… A pusztulást csak a növény- és állatvilág élte túl, ők szerencsére immunisak a radioaktív sugárszennyezésre. A Természet, a Földanya tovább folytatta az életet, de most már az ember nélkül… A Föld kapott még egy esélyt…

2028. január 1. A napjaink meg vannak számlálva itt a bunkerben. A mélységi óvóhelyek biztonságosak voltak az atomrobbanások ellen, de az előbb-utóbb bekövetkező fulladás és a radioaktív fertőzés ellen nem. A szűrt, tiszta levegő egyre kevesebb és egyre jobban szennyezett. Kétségbeesve nézünk a jövő elé…

2028. február 6. Elfogyott a levegőnk. Itt a vég. Körülöttem már mindenki meghalt, vagy szörnyű kínok közt éppen agonizál. Katatónia, görcsös vonaglás, dermedtségbe fagyott, ijesztő, rémült tekintetek. Sokaknak elfolyósodott a szemük vagy vért hánynak. Nekik valószínűleg a tüdejük folyósodott el… A hörgések, a fuldoklás hangja, a halál előhangjai borzalmasak, idegtépőek. Néhány perce már nekem is tartós légszomjam van, csak úgy kapkodom a levegőt, erőlködve, zihálva, mint egy lukas fújtató...... Azt hiszem, én vagyok .....az utolsó ember a Földön,........ aki...... még....... ezeket....... a..... sorokat......... most éppen.......... reszkető kézzel írom......... Az emberiség utolsó krónikása vagyok....... Még gyorsan..... leírom..... hogy------------------------------------------------------------------------------

 

                                                                    VÉGE

 

Este lett és reggel: első nap. Isten korán kelt és dolgozni kezdett: újra teremtett. Elhatározta, hogy most egy olyan lényt fog megteremteni, amelyik okosabb lesz ennél a most nemrég elpusztult balga emberi állatnál… Az önsorsrontó, önpusztító, agresszivitást befolyásoló faktort egy picit kevesebbre, a békességre való hajlamot, a szeretet fokát és a megértés szintjét viszont a maximumra  állította. Isten elégedetten dőlt hátra és látta, hogy ez jó. „Meglátjuk, mi sül ki belőle” – mondta cinkosan, és mivel kissé elfáradt a teremtésben, visszavonult egy kicsit szundikálni…