Mesebeli palota építtetett a Stefánia úton, a magyar földtan számára: a Magyar Királyi Földtani Intézet, azaz a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal

Most egy csodálatos szecessziós épületet mutatok meg kívül és belül, amely Budapest egyik legszebb – hacsak nem a legszebb – épülete. „Mellesleg” a Magyar Földtani Intézet székháza, a nagy múltú intézetnek ad otthont. Ez a mesebeli palota már több mint 100 éve áll a Stefánia úton, aminek Zsolnay mázas teteje talán a legkékebb színben pompázik a világon.

   A Magyar Földtani és Geofizikai Intézet 2012. április 1-jén alakult a Magyar Állami Földtani Intézet és az Eötvös Loránd Geofizikai Intézet összevonásával. Az intézmény a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium irányítása alatt működik, középirányító szerve a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal. Lechner Ödön által tervezett szecessziós palota, amelyet 1899. október 1-jén adtak át, és érdekessége, hogy kifejezetten a magyar földtan számára épült.

   A Magyar Földtani és Geofizikai Intézet a Magyar Bányászati és Földtani Hivatalba olvadva 2017. július 1-jétől Magyar Bányászati és Földtani Szolgálat néven, központi hivatal jogállásban működik tovább.

   Kezdetben előde a Magyar Királyi Földtani Intézet volt, I. Ferenc József császár 1869. június 18-án hagyta jóvá a megalapítását.

   Az új épület megvalósítására jeligés tervpályázatot írtak ki 1896-ban. Tizennégy pályamunka érkezett be, amelyeket a Magyar Építész-Egylet által felállított bizottság bírált el, amelyben – többek között – Pecz Samu és Alpár Ignác is helyet kapott. Az első díjat Lechner Ödön zseniális terve kapta, mely a bizottság szerint méltó párja a néhány évvel korábban általa tervezett Iparművészeti Múzeumnak, amely szintén egy csodálatos tündérpalota. És akkor ott van még a Királyi Postatakarékpénztár pazar székháza a Hold utcában… Érdekes részlet, hogy az első három helyezett pályaművet megmutatták a Földtani Intézet vezetésének is, akiknek egyáltalán nem tetszett Lechner munkája, mert azt nem tartották az épület céljához méltó komolyságúnak. De aztán megbékéltek. Az építés 1898. február 9-én kezdődött meg, amit azért is érdemes megjegyezni, mert Hauszmann Sándor kiváló építész a szecessziós stílusú épületet „lakható állapotban” már 1899. október 1-jén át is adta. Ez az építési időtartam (bő 1 év…) pedig az akkori építési technológiák mellett és az Intézet méreteit tekintetbe véve igencsak rövid volt. Létrehozásához a kormányon és a fővároson kívül Semsey Andor földbirtokos járult hozzá jelentős adománnyal, aki ezzel párhuzamosan felbecsülhetetlen értékű ásványgyűjteményét is az intézetnek adományozta. Nagylelkűsége igazi hazafira vall, aki – mint a Lánczhíd építésének mecénásai, gróf Széchenyi István, a „Legnagyobb magyar” és báró Sina György, az „Aranyember” (lásd Jókai regénye) – a vagyonából önzetlenül áldozott a haza és a magyar tudományosság oltárán.

   Az elkészült épület Lechner egyik legérettebb munkája, és egyben a nemzeti építészeti stílus megtestesítője. A középrizalitot uraló hatalmas, ősmagyar figurák vállán nyugvó földgömb, a Zsolnay-mázas tetőcserép, a szintén égetett kerámiából készült, részben népi, részben földtani motívumokat hordozó homlokzatdíszek, a belső terek kialakítása, a gravírozott ablakok és ajtók faragását díszítő „sujtásos” ornamentika ma is látogatók és lelkesen fényképező turisták ezreit vonzza, mint ahogy engem is lenyűgözött. Az egyik legszebb és legkékebb szecessziós épület Budapesten. Mestermű. Mint minden Lechner tervezte épület, a Földtani Intézet székháza is magán hordozza funkciójának jelképeit: csiga formájú, egykor élt lábasfejűekre, az ammoniteszekre vagy éppen mészvázú egysejtűekre hasonlító díszítésekkel, halra vadászó szépiákkal, belül pedig a polipkarra emlékeztető oszlopokkal. (Lásd a Postatakarékpénztár homlokzatán a „célzatos” méhecske és méhkas díszítéseket. Természetesen azok is a Zsolnay-féle égetett, mázas porcelánból). Az épület monumentalitása, zártsága a geológia fontosságának érzetét kelti. Az épület színvilágát a Zsolnay-gyárban készült majolikák ultramarinkék árnyalatainak harmóniája uralja, utóbbit - az Intézetre vonatkoztatva - „intézetkéknek" is hívják.

   Az épületbe belépve, a magasföldszintre vezető lépcsőt szokatlan márványtömb tagolja. Az épület megnyitásakor itt egy mamut szobra állt, később az intézet egykori híres igazgatói ravatalául szolgált.

   Ferenc József az átadás után nem sokkal megtekintette az épületet, és tetszését fejezte ki a látottakkal kapcsolatban… Korabeli elmondások szerint majd megette a fene és a sárga irigység az épület láttán, mert mint mondta, még Bécsnek sincs ilyen gyönyörű palotája… (De akár gutaütést is kaphatott volna, mert akkor talán Magyarország megúszta volna az I. világháborút és Trianont…). De lehet, hogy az is elhagyhatta felséges száját, hogy: "Minden nagyon szép, minden nagyon jó, mindennel meg vagyok elégedve"... 

   Az intézet alaptevékenysége a földtani és geofizikai kutatás, a Föld szilárd kérgének illetve köpenyének minél részletesebb megismerése. Tevékenységéhez tartozik az ásványi erőforrásokkal, vizekkel történő fenntartható gazdálkodás elősegítése, éppúgy, mint az energiaforrások földtani vonatkozásainak kutatása és a Föld belsejében zajló folyamatok vizsgálata.

   Napjainkban legfontosabb feladatai közé tartozik a geotermikus energiakészleteinkhez kapcsolódó kutatás, Magyarország szénhidrogén- és szénpotenciáljának felmérése valamint a hazai radioaktív hulladék végleges elhelyezésére irányuló kutatás is.

   Az épület, az Intézmény látogatható. A csodálatos, szemet gyönyörködtető belső terei és a gazdag őslénytani és ásványtani gyűjteménye megtekinthető előzetes jelentkezés és időpont egyeztetés után.