Mesebeli erdő és fenyveskirályság: himalájai cédrusok, ciprusfenyők és amerikai mamutfenyők birodalmában; a Neszmélyi Arborétum a Gerecsében

A Neszmélyi Arborétum a Gerecsében, Neszmély külterületén és Dunaszentmiklós közelében fekszik őshonos erdők ölelésében. A XX. század 50-es éveinek végén, a 60-as évek elején folyt a telepítés összesen 28,8 hektáron. A Trianon utáni Magyarország területén, az elvesztett (elrabolt) fenyvesek pótlására az országban több helyen egzóta - külföldön őshonos - fenyőket telepítettek kísérleti jelleggel, hogy a hazai klimatikus viszonyok közt gyorsan növő, értékes fajokat nyerjenek. Ilyen kísérleti erdők találhatók a Neszmélyi Arborétumban is. A gazdaságilag értékes, nagyobb állományokat alkotó fenyvesek, cédrusok közt az arborétumban alárendelten egyéb nyitvatermők, s néhány őshonos faj is található. Egykoron a fajok, fajták, változatok száma meghaladta a százat is. Kialakítása, a közeli Agostyáni Arborétumhoz hasonlóan Nemeskéri Kiss Miklós javaslatára történt. (Nemeskéri Kiss Miklós: az 1848–49-es forradalom és szabadságharc honvéd ezredese, franciaországi magyar emigráns politikus). (Az Agostyáni Arborétumot nemsokára megmutatom).   

   Az arborétum legidősebb fái - tulajdonképpen az egykori őshonos erdő hagyásfái a kerítés külső oldalán – matuzsálem-korú, a mintegy 200-250 éves kocsánytalan tölgyfák.

   A bejáratnál rögtön kétféle cédrus, gyantás, illetve atlaszcédrus köszönti az embert. Utóbbival a kerítés mentén, de beljebb is több állományban találkozhatunk. Fái között járva az ember megkönnyebbülten lélegezhet fel, illóolaja ugyanis gyakorlatilag csíramentessé teszi a levegőt.

   Telepített fajai közt jegenyefenyők (görög, kolorádói, andalúziai, kaukázusi), szerb luc, duglászfenyő, illetve európai vörösfenyő találhatók. A kertben kis számban óriás mamutfenyőkkel, himalájai és libanoni cédrussal, simafenyővel, himalájai selyemfenyővel is találkozhatunk, de a híres növénynemesítő botanikus, Barabits Elemér munkásságának nyomaival is, pl. az oregoni hamisciprus különböző változataival. Az erdők fái közt több helyen felbukkannak a tiszafák is.

   Egy másik nemesítő, fákat oltalmazó gróf Ambrózy-Migazzi István emlékét őrzi az arborétumban található oszlopos tujaváltozat, az ún. malonyai tuja. (Ambrózy-Migazzi István: dendrológus, botanikus, a „virágos gróf”. A Malonyai és Jeli Arborétum megalapítója. Az életcélja az „örökké zöldellő kertek”-nek a mi természeti adottságaink közötti megvalósítása volt. A Malonyai Arborétum Európa legnagyobb és legszebb arborétuma. Ma a szlovákok bitorolják, mivel a Felvidéken van… Ambrózy-Migazzi élete munkáját, több ezer összegyűjtött, különleges, nemes fáját egy tollvonással vették el a szlovákok, mint minden mást…).

   Az egyéb fajok közt találunk bükköt, mezei juhart, díszcseresznyét, platánt, szelídgesztenyét, kínai gumiszilt vagy a cserjék közt cserszömörcét, prágai bangitát, ráncoslevelű bangitát, nagyvirágú liliomfát.

   Az arborétum ingyen és szabadon látogatható. Csak egy valamiről ne feledkezzünk meg: ha távozunk, az arborétum riglis kapuját csukjuk be magunk után…