A Királyok Terme és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem

A Szentkirályi utca 30. számú épületet Ámon József tervezte és építette 1871-ben, koraeklektikus stílusban. Itt működött a Rózsa Kálmán és Neje Könyvnyomda, amelyet 1911-ben a Szent István Társulat vásárolt meg nyomdája, a Stephaneum nyomda számára. Aztán az épület a Pázmány Péter Katolikus Egyetem birtokába került. Jelenleg itt működik az egyetem Jog- és Államtudományi Karának Könyvtára. A könyvtár előteréből nyílik a Királyok Terme, amely egy különálló, ugyanakkor egy igen különleges helyiség. A termet beborítják a magyar történelem nagyjainak falra festett, medalionkeretbe foglalt mellképei. (Ehhez hasonló, festett arcképcsarnoka csak a Magyar Állami Operaháznak van). Az olajképeket Gaál Lajos festette 1873-ban (szignója a bejárattal szembeni falon, az ajtótól jobbra, lent látható). A bejárattól balra eső fal két szélén Balambér és Atilla hun királyok (rex Hunnorum) egész alakos képe tűnik fel. Közöttük, a fekvő oroszlán, az ország zászlói és a koronázási jelvények fölött két angyal tartja a koronás kiscímert. A koronázási jelvények alatti kőoszlopon a következő felirat olvasható: „ISTEN áld meg MAGYARHONT, s a vérrel áztatott földön csak szabad NÉP lakjék.”  A mennyezeti freskón a Vérszerződés eseményét ábrázolja a festő. De észrevehetjük, hogy a hét vezér mellett még egy nyolcadik személy is szerepel. A magyarázat az lehet, hogy a festő a Képes Krónikában leírtak szerint Árpád mellett apját, Álmost is megfestette a képen. Álmost a krónika szerint „Erdélyországban megölték, nem léphetett be Pannóniába” (In patria Erdeel occisus est, non enim potuit Pannoniam introire). A három falat 64 mellkép foglalja el; a népvándorlás és a honfoglalás vezérei mellett az Árpád-házi magyar királyok és Erdély fejedelmei láthatók, a honfoglalástól a Habsburgok trónra lépéséig. Így az egyetlen Habsburg (nem magyar) a képeken az 1437-től 1439-ig uralkodott I. Albert. Az ő ábrázolásával lett jelezve, hogy uralkodása a magyar királyság végét is jelentette. Érdekesség a IV. Béla királyunk fején látható glória, ugyanis ő – ellentétben I. (Szent) István és I. (Szent) László királyainkkal – nem volt szent.

    A bejárattal szembeni fal alsó sorában a Habsburgokkal hadakozó erdélyi fejedelmek, köztük II. Rákóczi Ferenc vezérlő fejedelmünk, valamint a magyar történelem egyik legnagyobb, hős asszonya, Zrínyi Ilona képe látható. Tőlük jobbra helyezkedik el egy másik, nem magyar történelmi személy arcmása, mely I. Abdul Medzsid (vagy Abdulmedzsid) szultánt ábrázolja. Az osztrákokkal kevésbé szimpatizáló szultán 1849 után számos magyar menekült számára nyújtott biztos menedéket, kategorikusan visszautasítva  a kiadatásukra irányuló osztrák és orosz kéréseket. Az alsó sor képein Haynau bosszújának áldozatai, a tizenhárom aradi vértanúnk látható.