A Román Csarnok, a Szépművészeti Múzeum Csipkerózsika-álmából felébresztett terme. Időkapszula az Aranykapuban

A Szépművészeti Múzeum 70 éve (!) romos (s már 70 éve elzárt), Román Csarnoknak nevezett termét három évvel ezelőtt kezdték felújítani, a múzeum átfogó rekonstrukciójának részeként. A felújítás során a restaurátorok egy 114 évvel ezelőtt elrejtett időkapszulát találtak a freibergi Aranykapu beépített gipszmásolata fölött. A kapu egy rozettájába behelyezett kis üvegben egy cédula volt, amelyben részletesen leírták, hogy kik vettek részt annak idején a múzeum legszebb termeinek festésében, díszítésében. A levélkében közölt írás a következő:

„A román terem festését tervezte Glaser János festő mester, a figurális részletek Reissmann Miksa festömüvésztöl készültek, a diszletfestések Beszédes Ottó festösegéd vezetése alatt készültek el. – Továbbá a két lépcsöház, a Diszterem, Michel Angelo terem, a Dor és a Ión termek festömunkái, szintén az itt nevezet festöktöl készültek. Ezen munkák kivitele 1903 október elejétöl 1904. junius végéig tartott. – Ezen okmányt ide elhelyeztem mielött az állványt a teremböl lebontották. –

1904. május hó. 28 án      Beszédes Ottó”

A három díszítőfestő a korszak legkeresettebb, szakmájuk legkiválóbb mesterei voltak, úgyhogy az ország legjobbjait alkalmazták a Schickedanz Albert és Herzog Ferenc tervei alapján épült (1900-1906) múzeum kifestéséhez.

    A történet érdekessége és slusszpoénja, hogy a mostani felújítást végző szakemberek, restaurátorok nevei is bekerülnek majd egy időkapszulába, az írást tartalmazó üvegcse pedig ugyanoda lesz elhelyezve, ahol a mostanit megtalálták…  

 A Csarnokról most nem áradozok hosszan (lehetne), csak egy szót mondok rá, de az mindent elmond: gyönyörű. A csarnok legjelentősebb értékei között vannak a németországi Freibergi Aranykapu, illetve a gyulafehérvári székesegyház kapujának gipszből készített másolatai. Az Aranykapunak akkor nőtt meg a jelentősége, amikor a második világháborúban találatot kapott a freibergi Szűz Mária-dóm és a főbejárati kapu teljesen elpusztult. A budapesti másolat annyira hitelesnek minősült, hogy a német szakemberek (építészek, restaurátorok, művészettörténészek), a Szépművészeti Múzeumba jöttek, hogy az eredeti másolatról másolatot vegyenek (nem győztek hálálkodni…) és ennek a segítségével állították helyre, pontosabban alkották újra az eredeti freibergi Aranykaput, amely ma, mint a dóm egyik éke, a főbejáratát díszíti…

    A Román Csarnok Aranykapujával kapcsolatban megfogalmazódtak bizonyos ellenvetések, kritikák, miszerint nem oda való, nem illeszkedik, nem harmonizál a Csarnok egységes architektúrájával, vagyis idegen elem és mivel „csak” egy gipszmásolat, értéktelen. A múzeum reagált a kritikai felvetésekre és nagyon helyesen megvédte és kiállt a kapu megtartása mellett:

„A freibergi Aranykapu műtárgy, több mint százéves gipszmásolatokat mindenütt a világon műtárgyként tartanak ma már számon. Tehát önmagában is érték. /Arról nem is beszélve, hogy az egyetlen fennmaradt, hiteles másolat a freibergi templomkapuról. Sz. Gy./ A kapu ezen túl vasbeton oldalfal megerősítéssel rendelkezik, a bontását sérülésmentesen nem lehetett volna megoldani”.

    Véleményem szerint, az Aranykapu - és mellette a gyulafehérvári kapu is -, a Csarnok egy-egy éke. És mivel valószínű, hogy a helyiség a jövőben mint kiállító terem funkcionál, a két felbecsülhetetlen értékű, csodálatos kapu, melyek szinte egyidősek a múzeummal, mint kiállított műtárgyak már helyben ott is vannak a Román Csarnokban! Örüljünk, hogy megmaradtak és a háború alatt (bombázás, ostrom, orosz pusztítás és fosztogatás) valamint az áldatlan, több évtizedes mostoha körülmények közepette nem pusztultak el. (Sok műtárgy megsemmisült vagy tönkrement, vagy "csak" lába kelt...). Így örök időkre gyönyörködhetünk a csodásan felújított Csarnokban és a benne véglegesen helyet kapott történelmi vonatkozású kapuk látványában. Az pedig, hogy úgy oldották meg, hogy maga az Aranykapu a bejárat, és azon át lehet belépni a Román Csarnokba, telitalálat.

    (Bocsánat, de a további kutakodásom során tudtam meg, hogy az Aranykapuról van még egy további teljes másolat, mégpedig a Puskin Múzeumban, Moszkvában).