A belvárosi Szerb utcában
található titokzatos görögkeleti szerb templom már évszázadok óta áll Pesten,
ahol rejtve őrzi kincseit és a kert falába épített sírköveket az avatatlanok
elől.
A törökök elől menekülő szerb telepesek 1695 és 1698 között egy középkori
templom alapjaira új templomot építettek, melyet Szent Györgynek szenteltek,
s amelyet 1731-ben újjáépítettek. A ma is látható templomot 1733-ban állították a
salzburgi Mayerhoffer András (1690-1771) tervei szerint. A harangtorony
1752-ben készült el, és a főhomlokzat is ekkor nyerte el mai végleges képét. A
templom belseje a görögkatolikus templomok hagyományos alaprajzát követi, a nők
templomát fa mellvéd választja el a férfiak egy lépcsőfokkal mélyebben lévő
templomától. Olasz reneszánsz hatást tükröző ikonosztáza 1850-ben készült,
képeit, festményeit Sterio Károly készítette. A copf stílusú Szerb utcai
díszkapu 1776-ban készült. Amikor 1932-ben megemelték az utca szintjét, új
kovácsoltvas kaput is készítettek.
A kert és a templom egyik érdekessége, hogy az eredeti (1932 előtti) pesti
utcaszintet mutatja. Egy másféle, de annál tragikusabb eseményt idéző
szintjelző tábla található a templomajtó melletti falban; a tábla azt jelzi,
hogy milyen magas volt itt a megáradt Duna 1838-ban. A másik, hogy a barokk
templom kertjét kőfal kerítés határolja, melynek kert felőli oldalába
körös-körül a Pesten eltemetett szerb hívek sírköveit építették be. Ezek egy
része a templom körül egykor elterült temetőből való, más része a Tabánból.
A harmadik érdekesség
az, hogy két Szent György ábrázolás is látható a kerítésen. A kőfal Szerb utca-Veres
Pálné utcai sarkán egy képfülkében a Sárkányölő szentet ábrázoló
kerámiakép látható. A másik a kerti főbejárat kapuja felett van, színes
ólomüveg berakású ablakban. Szent György római katona volt a 3. században,
áttért a keresztény hitre, és 303-ban Lyddában szenvedett mártírhalát
Krisztusért. (Lydda judeai város, a tengerparti Jaffától Jeruzsálembe vivő
úton). Ábrázolása leginkább a sárkányt legyőző lovag képében ismert,
amely azt fejezi ki, hogy a hit legyőzi a gonoszt, még ha a démon sárkány
alakjában is mutatkozik. A negyedik érdekesség az 1744-ből való keresztelőkút a
templom előcsarnokában.
Az ötödik érdekesség, hogy amikor a temlombelsőt fotóztam, az éppen felújítás
alatt állt. A templomba belépve az ikonosztáz előtti állványon éppen két munkás
dolgozott. Kihasználtam az alkalmat, hogy így is, a templom ilyen állapotában
is készítsek néhány fotót. És most jön az igazi érdekesség és meglepetés; más
helyeken, ilyen esetekben, a felújítási munkálatok miatt úgy kizavarnak a
helyszínről, hogy a lábam se éri a földet. Itt, a két, egymással szerb nyelven
beszélő restaurátor azonban hagyta, hogy nyugodtan nézelődjem és fotózzam.
(Legalább képeket tudtam készíteni a jelenlegi, felújítási munkálatokról). Sőt,
fél óra elteltével, mivel déli órák jártak éppen (talán ebédidő tájéka), hát
lejöttek az állványról, kimentek és kint vártak. Én, egyedül maradva a
templomban, még vagy húsz percen keresztül a templombelsőt, és minden egyes
képet megcsodáltam, sokat lefotóztam. Mikor kimentem, hát látom, hogy ott
várnak az ajtó előtt. Megköszöntem türelmüket. Ők erre csak kedvesen
bólintottak, majd a nagy temlplomkulccsal bezárták az ajtót és elmentek
ebédelni… Elfelejtettem tőlük megkérdezni, hogy mikor lesz készen a felújítás,
úgyhogy majd ősz tájékán (remélem addigra készen lesz) visszamegyek, hogy a
kész, felújított állapotában is megörökítsem ezt a gyönyörű és titokzatos
templomot.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése