Védősisakos barlangászás a Sátorkőpusztai-kristálybarlang mélyén

A Sátorkőpusztai-barlang a Pilis északi szoknyáján, a Nagy-Strázsa-hegy oldalában található. A 354 méter hosszú barlangot - képződményei révén - a termálkarsztosodásnak, azaz a melegvizes barlangképződésnek mintapéldájaként (prototípusaként) tartjuk számon. Az 1946-os „hivatalos” felfedezését követően a kutatók szerint a barlang keletkezése a harmadkorra vezethető vissza, amikor a hegyvidék mai arculatát létrehozó töréses hegyszerkezet kialakult. E töréses szerkezet tette lehetővé a hévizek feláramlását, és végeredményben a barlang létrejöttét. A korszerű vizsgálatok alapján úgy tűnik, hogy elvethető az az elmélet, miszerint a Sátorkőpusztai-barlangot kialakító hévizek, vulkáni utóműködés termékei. Erre ugyanis a nincs bizonyíték, és az óriási időtávlatok (10-15 millió év) is kétségessé teszik ezt a fajta magyarázatot.

   A barlangüreget magában foglaló kőzet triászidőszaki, mintegy 225 millió éves üledékes dachsteini mészkő. Ebben a kőzetben a tektonikus repedések mentén feláramló melegvizes, többnyire kénsavas oldatok jelentékeny oldó munkát végeztek, s igen különleges képződményekkel díszítették az üreget. A kalcit-, aragonit- (CaCO3) és gipszkristályok (CaSO4) változatos – jellemzően hártya, kéreg, tű és oszlop – formákban borítják a barlang falait a talajtól a mennyezetig.  A szinte szabályos gömb alakú termecskék, a gömbfülkék már-már mesterséges beavatkozások nyomainak tűnhetnek. Ezek keletkezését újabban a vízgőz kondenzációs oldásának (párakondenzáció) tulajdonítják. A barlang képződményei javarészt a meleg vízzel megtelt járatokban keletkeztek több százezer év leforgása alatt. A sátorkőpusztai gömbüstök vizsgálatánál megállapíthatjuk, hogy a legnagyobb fülke a barlang középszintjén található, átmérője 4 méter. A levegő hőmérséklete az alsóbb szakaszokban – természetes körülmények között – állandóan 13,1 °C, a felsőbb, ún. bejárati zónában évszakfüggő. A barlangban a relatív páratartalom 95-98%-os.

   A barlang a szocialista időszak alatt óriási károkat szenvedett: ritka és különleges szépségű képződményeit civil ásványgyűjtők fosztogatták esztelenül és szabadon (védettség és ajtó hiányában), valamint a szovjet katonai parancsnokság partyjain (és gyakori bulijain) a termeket a barlang kristályaival díszítették. Ami magyarul annyit jelent, hogy a magas rangú tiszt elvtársak mindig odaküldtek a barlangba egy csapat kiskatonát, akik pajszerrel, kalapáccsal nekiestek a kristályfalaknak és a csodálatos kalcit-, aragonit- és gipszkristály-képződményeket lefejtették, letörték a falakról és elszállították.. Gyakorlatilag kifosztották, ezzel tönkretéve és megrongálva az évmilliók alatt kialakult páratlan, csodálatos kristálybarlangot… Volt, hogy ha magas rangú tiszt érkezett Moszkvából, a barlangból kihordott ásványokkal díszítették a laktanyát… A barlangi képződmények 70%-os pusztításáról beszélhetünk… Hála Istennek és a Benedek Endre Barlangkutató Egyesület barlangászainak, a barlang azóta többszörös védelmet és védettséget élvez.