Talán kevesen tudják, hogy Budapest
székesfővárosunkra történelme során összesen két, azaz kettő repülőgép zuhant.
Az egyik Budán történt, a második világháború vége felé, Budapest ostromakor, amikor a Vörös Hadsereg már teljesen körbezárta a várost
és megkezdte az utolsó rohamokat bevételére. A másik repülőgép szerencsétlensége
viszont már békeidőben történt, 1961. augusztus 6-án, amikor polgári repülés
során a MALÉV egyik utasszállító kisgépe, egy sétarepülőgép
zuhant le utasaival, Pesten. Mindkettő a város házaira zuhant. Most minkét
esetet elmesélem, elmondom történetüket.
1945. február 6-án szovjet tüzérségi támadás
következtében egy német teherszállító repülőgép csapódott be az Attila út 37.
épületébe. Az extrém látványt, a lehangoló, romos házakkal több fotó is megörökítette. A pilóta
szörnyethalt. A gép rakományában liszt volt.
A
háznak korábban többek között Babits Mihály is a lakója volt. Az épületet Vágó
László építész tervezte. Vágó saját bérházának legfelső emeletén alakította ki impozáns
luxuslakását és műtermét, amelyből egy nagy, sakktábla-mintás burkolatú,
szobrokkal díszített terasz nyílt. Innen egy olasz stílusú tetőkertbe lehetett
továbbjutni, amelynek közepén egy úszómedencét alakítottak ki.
A
Vérmezőt a második világháború idején kisebb repülőgépek leszállópályájaként
használták, elsősorban a Várban székelő intézmények és a magyar és német alakulatok
ellátására. Többek között ilyen fontos egység volt a Honvéd Főparancsnokság, a
minisztériumok, vagy éppen a Sziklakórház. Budapest ostroma alatt 1945 februárjáig teherszállító vitorlázó repülők
szállítottak utánpótlást a körbezárt csapatoknak. Az egyik repülőgép éppen a
leszálláshoz készülődött, amikor találatot kapott és az Attila út 37. számú ház
tetejébe, az utcafront homlokzatán, a legfelső emelet középső, tetőteraszos
lakásába csapódott. Gyakorlatilag és egész pontosan Vágó László építész
műteremlakásába. A háború után az épület (bár súlyosan megsérült) megmaradt,
nem bontották le, de az 1949-es újjáépítésnél minden díszítőelemét, és a
zárterkélyt eltávolították.
A DFS 230 a második
világháborúban használt német légideszant teherszállító vitorlázó repülőgép, amelyet egy
pilótából és kilenc katonából álló legénység szállítására fejlesztettek és rendszeresen
felhasználtak. A DFS 230 merevített felsőszárnyas szerkezetű repülő,
négyszögletű keresztmetszetű törzzsel. Fegyverzet: két géppuska. Vontatógépnek
elsősorban a Junkers vagy más többmotoros repülőgépek, mint a Dornier, a Heinkel
és a Messerschmitt kerültek bevetésre. Az induláshoz eldobható
kerékszerkezettel látták el; a landolás három ponton megtámasztott csúszó
fatalpakon történt.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése