Veszprém Géza fejedelem, majd fia, I. (Szent) István király és
felesége, Gizella kedvenc tartózkodási helye volt. A város, amely az 1000. év
környékén lényegében még csak a várat jelentette, az első királyi pár idején
élte első fénykorát. Ők alapították püspökségét, támogatásukkal épült a Szent
Mihály-székesegyház és a veszprémvölgyi apácakolostor – itt készülhetett az a
miseruha, amely a magyar királyok koronázási palástja lett. Veszprémet a
királynék városának is nevezik. Gizella királyné, I. István felesége tette
azzá, az ő nevéhez fűződik Magyarország első és legrégibb püspöki
székesegyházának alapítása. A veszprémi püspököket illette meg a királynék
koronázásának előjoga, ők viselték a királyné kancelláriájának hivatalát.
Koronáját az itteni egyháznak adományozta, ezzel – az utókor értelmezése
szerint – a „királynék városává" emelte a várost. A Vár középkori hangulatát idéző utcájának végén látható az első magyar királyi pár szobra. Ispánki József faragta, 1938-ban. A belváros egy szép parkjában,
méltó helyen található Erzsébet királynénk gyönyörű mellszobra. Zala György
alkotása (1901).
A város nevének legendája
A legenda szerint a székesegyház építésekor
elfogyott a pénz, és Gizella királyné szeretett volna hozzájárulni az építési
költségekhez. Drága bundáját "Vessz, prém!" felkiáltással
elhajította, így jelezte, hogy lemond a fényűzésről a templom érdekében. A
mondát igaznak tartók szerint ebből a "Vessz, prém" felkiáltásból
alakult ki a város neve. Egy másik magyarázat szerint a város neve a szláv
eredetű Bezprem névből származik. Ezt a nevet viselte Vitéz Boleszláv lengyel
király fia, aki Szent István királyunk unokaöccse volt. Lehetett ő is a névadó.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése